Minden olyan adóköteles fél számára biztosítja a kormány az adóamnesztiát, akinek „rendkívül kis jövedelem” után kellene társadalombiztosítási hozzájárulást fizetnie – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Florin Jianu, a kis- és közepes vállalkozásokért felelős volt tárca nélküli miniszter a kormány által szerdán elfogadott törvénytervezettel kapcsolatban.
2015. május 13., 20:332015. május 13., 20:33
2015. május 13., 20:342015. május 13., 20:34
A kabinet egyébként egyhangúlag fogadta el a tervezetet, és legkésőbb péntekig a parlamentnek is elküldik, amely sürgősségi eljárással fogja tárgyalni a dokumentumot. Az intézkedés becslések szerint négymillió személyt érint.
Korábban Victor Ponta kormányfő még arról beszélt, hogy az intézkedés csak azokra vonatkozik majd, akik az adóhátralék eltörlése érdekében pert indítottak az országos adóhatóság (ANAF) ellen. „Az adóamnesztia azokra a befizetendő illetékekre lesz érvényes, amiket a 2015 júniusa előtt szerzett jövedelem alapján akartak behajtani. Az ezzel kapcsolatos megbeszélésekből úgy értettem, hogy az eljárás mindenkit érint, másképp nem is lehetne végrehajtani” – fogalmazott Jianu.
A jogdíj után jövedelmet kapókra is vonatkozik
A kormány által szerdán első olvasatban tárgyalt tervezet szerint azon szabadfoglalkozású vagy egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező (PFA), illetve más, munkaszerződéses viszonyban nem álló személyek számára biztosítanak adóamnesztiát, akiknek a megadózandó havi bevétele 2012. január elseje óta kevesebb volt, mint a 2012 és 2014 között biztosított bruttó minimálbér.
Az intézkedés azokat is érinti, akik szellemi termék után járó jogdíjban részesültek, és ez után kellene általános forgalmi adót (áfa/TVA) befizetniük. Ugyanakkor azok számára is eltörlik a hozzájárulást, akik kiszállás idejére kaptak juttatásokat. A tervezet indoklása szerint az adóamnesztia azért szükséges, mert ellenkező esetben az érintett adófizetők csődbe mennének a tőlük követelt tetemes hátralékok miatt.
Az ANAF statisztikái szerint 2012-ben több mint 3,59 millió személy keresett havonta kevesebbet az akkori bruttó 700 lejnél, a társadalombiztosítási hozzájárulásból pedig éves szinten 1,7 milliárd lej folyt be az államkasszába. Az adóhatóság közölte: egyelőre sem a minimálbérnél kevesebb jövedelemmel rendelkező személyek számáról, sem az általuk befizetendő illeték mértékéről nincsenek pontos adataik.
Megmarad az egészségbiztosítás
A tervezetből kiderül: azok esetében, akik számára elengedik az adóhátralékot, illetve nem is kapnak az illeték befizetésére vonatkozó felszólítást, továbbra is érvényben marad az egészségbiztosítás. A dokumentum arra is kitér, hogy módosítani kell az adótörvénykönyvet annak érdekében, hogy az ilyen helyzeteket okozó hibák ne fordulhassanak elő a jövőben.
Victor Ponta kedden úgy nyilatkozott: már számos, hátralékkal rendelkező személy pert indított az országos adóhatóság ellen a visszamenőleg követelt illetékek miatt, a perköltségek pedig már magasabbra rúgnak, mint a behajtani kívánt összegek, ezért vették fontolóra a tartozások eltörlését. „Szeretnénk a nulláról indulni és azt mondani, hogy akár jók, akár rosszak voltak az előző vonatkozó jogszabályok, eltöröljük az elmaradt hozzájárulásokat, mindenki tiszta lappal kezdheti újra” – fogalmazott a kormányfő.
Adatbázist akar Ponta a bírságokról
Még 10–15 évig kormányon marad Victor Ponta, mivel ennyi időbe telik, amíg a belügyminisztérium és az országos adóhatóság (ANAF) egységes adatbázist állít össze a közúti bírságokról, hogy ellenőrizni lehessen ezek kifizetését – nyilatkozta maga a miniszterelnök szerdán a kibernetikai innovációs központ avatásán.
Az esemény ugyan nem volt sajtónyilvános, de Ponta beszédét a kormány Youtube-csatornáján élőben közvetítették. A rendezvényen a kormányfő elégedetlenségét fejezte ki annak kapcsán, hogy a rendőrség és az ANAF még mindig nem valósította meg a közúti bírságokat összesítő adatbázist.
„Hogyan lehetséges az, hogy a 21. században nem tudom sehol ellenőrizni, hogy ki kapott bírságot? A mai technológiával ez nem kellene problémát jelentsen. Ezért úgy döntöttem, még 10–15 évig kormányfőként tevékenykedem” – fogalmazott Victor Ponta. Hozzátette: amennyiben felszólítaná Gabriel Oprea belügyminiszter, minden bizonnyal egy héten belül az asztalán lenne az intézkedést előíró dokumentum.
A párizsi ítélőtábla megtagadta szerdán Pál Fülöp herceg kiadatását Romániának – írja az Agerpres az AFP hírügynökség jelentésére hivatkozva.
Tizenkét különleges helyszín, tucatnyi izgalmas és megragadó történet – Erdély kincsei sorozatunk első évadában tömören, lényegre törően mutattuk meg azokat a természeti vagy épített büszkeségeinket, amelyekről még az itt élők is keveset tudnak.
A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.
Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.
Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.
Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.
Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.
A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.
Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.
szóljon hozzá!