Fejlesztési tervet kért Székelyudvarhelytől Magyarország kormányának nevében Lázár János építési és közlekedési miniszter kedden. A gesztussal azt jelezte a politikus, hogy véget ért a Gálfi Árpád volt polgármester két mandátuma alatt tartott embargó.

Több mint két évtized után még mindig képes újat mutatni a Székelyudvarhelyi Kamarazene Fesztivál. A november 10–17. között immár 22. alkalommal megrendezett klasszikus zenei attrakció idei hangulatába Bihari Lóránt, az esemény ötletgazdája és főszervezője engedett betekintést. Az interjúban többek között szó esett a változásokról, a minőségi zenéről és a közönség visszajelzéseiről is.

Két meghökkentő medvés felvételt bocsájtott rendelkezésünk a Kovászna megyei önkormányzat annak kapcsán, hogy szükség van a medvekilövési kvótára.

1944. november 13-án a prügyi református templom tornyában halt hősi halált a kézdivásárhelyi dr. Laczkó László. Választhatta volna, hogy visszatér családjához, de ő inkább hű maradt esküjéhez.

Három fotós, három helyszín, három megnyitó egyazon napon: a Face To Face Egyesület szervezésében rengeteg alkotás tárul az érdeklődők elé Székelyudvarhelyen Erdély Bálint Előd, Magyari Hunor és Balázs Attila első közös tárlatán. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által támogatott kiállítások decemberig tekinthetők meg a Vekker kávézóban, a kávézó előtti téren, illetve a Jámbor Tehén étteremben.

A békéscsabai kolbászfesztivál amolyan „előszobájául” szolgál a szombaton Zabolán megszervezett 19. Székelyföldi Kolbászparádé.

Marosvásárhelyen 1948-ban államosították a római katolikus gimnázium épületét, megszüntetve ezzel az iskolát. Húsz évvel ezelőtt újraindult a római katolikus felekezeti oktatás, erre emlékeztek kedden a Keresztelő Szent János-templomban.

A korondi születésű Lőrincz Márton 1936-ban magyar színekben lett olimpiai bajnok, szabadfogású birkózásban. Buenos Airesben halt meg, és temették el. 55 évvel a halála után viszont újra „hazatért”: szülőfalujában, a Firtos lábánál helyezték hamvait örök nyugalomra.

Különleges esemény helyszínéül szolgált a háromszéki Kézdiszentlélek községhez tartozó, az írott forrásokban először 1332-ben szereplő, 1905-ig Peselneknek nevezett Kézdikővár október 20-án: emlékjellel jelölték meg azt a részt, ahol egykoron, a kora-középkorban a település elhelyezkedett.