Nem volt elegendő az először bejelentett halasztás, a tervezetthez képest újabb három héttel tovább tolta az Országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség az idei egységes mezőgazdasági támogatások igénylésének a kezdetét.
Nem örülnek a méhészek a korai felmelegedésnek, ugyanis egy drasztikus márciusi lehűlés tönkreteheti az akácvirágzást, ami terméskieséshez vezet a méhészetekben.
Ellenőrzést végez a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a legtöbb betegszabadságot jóváhagyó orvosok körében. A megyében meghaladja a 10 ezer napot a tavalyi legtöbb, egy orvos által jóváhagyott betegszabadságok hossza.
A fokhagyma-, illetve paradicsomtermesztők múlt évre igényelhetnek támogatást az Ukrajnában zajló háború gazdasági hatásainak a kompenzálására, a burgonyatermesztők pedig az idei esztendőre kérelmezhetik a hektáronkénti 200 eurós de minimis támogatást.
Az udvarhelyszéki méhészeket tömörítő egyesület vezetője szemléletes példával mutatta be a Székelyhonnak, hogy mennyire kevés az állam által számukra biztosított támogatás. Méhcsaládonként 25 lej: ettől még könnyedén csődbe mehetnek a méhészek.
Március elsején kellett volna elkezdődjön, ám az utolsó pillanatban elhalasztotta az APIA az idei egységes mezőgazdasági támogatások igénylési időszakának kezdetét.
Elkezdődik pénteken az idei egységes mezőgazdasági támogatások igénylési időszaka az agrárszektorban, a tavalyi támogatások közül azonban néhányat még mindig nem folyósított a gazdáknak az APIA.
Majdnem ezer kilowattórás várható havi áramfogyasztást számlázott ki egy olvasónknak az áramszolgáltató kereskedőcég, amellyel szerződéses viszonyban áll. Az ezer lejt is meghaladó összeg még egy nagyfogyasztókkal rendelkező háztartásnál is számottevő.
Valamelyest enyhül a személyzethiány a székelyudvarhelyi kórházban a kormány múlt havi döntése nyomán, ám még akkor sem tudják betölteni a megüresedett állások felét, ha az összes jelentkező sikeresen vizsgázik.
Általános sztrájk kirobbantására készül a postai dolgozók szakszervezete a vállalatnál eluralkodott áldatlan állapotok miatt. Leginkább a kollektív munkaszerződés hiányát kifogásolják, de az alacsony béreket is.
Megnőtt a szociális segélyt és a családi pótlékot felváltó segély, a felzárkóztatási minimáljövedelem értéke, így több pénzt kapnak idéntől a juttatásra jogosultak. Legalábbis azok, akik továbbra is igényt tartanak az összegre.
A munkaügyi minisztérium előtt tiltakoztak a szociális ellátórendszerben dolgozók, azt is kifogásolva, hogy az ágazatban dolgozók egy részének a béremeléssel tulajdonképpen lecsökkent a nettó fizetése. Hargita megyében valószínűleg nincs ilyen eset.
Egy helytelen törvényértelmezés miatt az ingázó pedagógusok egy része nem kapta meg az utazási támogatást, a bölcsődék kisegítő személyzete egy részének pedig a bére nem nőtt. A székelyföldi megyékben nem gyakoriak az ilyen esetek.
Élhető lehetőséget teremtenének Hargita megyében a szövetkezetek az állattartás, -vágás és húsfeldolgozás esetében, ugyanakkor munkahelyeket is teremtenének, a közösség pedig a szövetkezetek által megfizethető áron juthatna helyi hústermékekhez.
A mentőautóknak minimum a 70–80 százaléka cserére szorul Hargita megyében, közülük sok túl van már a cserét előíró törvényben meghatározott futásteljesítmény felső határán is. Gyakran még az új mentőautókkal is problémák vannak.
Romlottak a csecsemőhalandóságra és a születések számára vonatkozó mutatók Romániában. A székelyföldi megyék közül kettőben az országos átlagnál magasabb, egyben pedig alacsonyabb a csecsemőhalandóság aránya.
Az oktatási rendszerben dolgozók szerdán kapják meg az első, januártól megnövelt bérüket. A fizetésemelés még nem teljes, hiszen júniustól újból nő majd a tanügyben dolgozók javadalmazása.
Az átlagbér tekintetében évek, sőt évtizedek óta az országos statisztika végén helyezkedik el Hargita megye, gazdasági erejét tekintve azonban viszonylag jól teljesít. Akkor mégis miért ilyen alacsony az átlagfizetés itt?