Hargita, Maros, Kovászna – a három megye közül kettőben nőtt a munkanélküliség
Fotó: Farkas Antal
A munkanélküliségről szóló legfrissebb adatok szerint a három székelyföldi megye közül kettőben nőtt az állástalanok aránya novemberre. A harmadik megyében minimális mértékben csökkent, de a munkanélküliek száma néhánnyal ott is több, mint egy hónappal korábban.
Széchely István
2024. december 03., 12:002024. december 03., 12:00
Majdnem 16 ezer munkanélkülit tartanak nyilván Hargita, Maros és Kovászna megyében a megyei munkaerő-elhelyező és szakképző ügynökségek legutóbbi adatai szerint.
Hargita: 5,06%
Az október végi helyzetet tükröző munkanélküliségi ráta a három megye közül Hargita megyében a legmagasabb, 5,06 százalékos. Noha az egy hónappal korábbi adatokhoz képest nem nőtt óriási mértékben a munkanélküliség, a statisztikák szerint 7 éve nem volt példa magasabb havi munkanélküliségi rátára a megyében. Az 5,06 százalékos arány 6076 állástalan személyt jelent, 341-gyel többet, mint egy hónappal korábban. A munkanélküliség 0,4 százalékkal nőtt a szeptember végi 4,66 százalékról.
A 6076 állástalan személy közül 1461-en részesülnek munkanélküli segélyben, a többség, 4615-en már nem kapják a juttatást.
– derül ki a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség adataiból.
Fotó: Gecse Noémi
Maros: 2,87%
A három megye közül Maros megye az egyetlen, ahol október végére csökkent a munkanélküliségi ráta az egy hónappal korábbi adatokhoz képest. Igaz, a csökkenés csak minimális, 0,01 százalékos, ráadásul a munkanélküliek száma a szeptemberi adathoz képest 23-mal még nőtt is – utóbbira valószínűleg a munkaképes lakosság enyhe számbeli növekedése a magyarázat.
A Maros Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség legutóbbi statisztikája szerint 2,87 százalékos volt a megyében a munkanélküliségi ráta október végén. Ez 6008 állástalan személyt jelent.
A Maros megyei munkanélküliek körében kevesebben vannak azok, akik munkanélküli segélyben részesülnek: számuk 1389, a fennmaradó 5617 állástalan már nem kapja a juttatást.
Kovászna: 4,90%
A szeptemberi adatokhoz képest Kovászna megyében is nőtt a munkanélküliség október végére, 4,67 százalékról 4,90-re, ami 0,23 százalékos növekedést jelent. 3877 munkanélküli szerepel a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség nyilvántartásában, 128-cal több, mint egy hónappal korábban.
A munkanélküli segélyben már nem részesülő állástalanok részaránya a három megye közül Kovászna megyében a legmagasabb: a 3877 munkanélküli közül 681-en jogosultak a juttatásra, 3196-an (82,4%) pedig már nem.
Az állástalan személyek lakóhely (vidék-város), korcsoport és nemek szerinti megoszlását tekintve nincsenek nagy különbségek a három megye között. Az egyetlen nagyobb eltérés a képzettség szerinti besorolásban látható az adatokban.
de Kovászna megyében (57,93%) ez az arány majdnem tíz százalékkal magasabb, mint Hargita (48,34%), valamint Maros (48,33%) megyében.
A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány
Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.
Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány
Székelyföldi tudóst választott tagjává a Magyar Tudományos Akadémia
A Biológiai Tudományok Osztályához kapcsolódó új köztestületi tagjává avatta a Magyar Tudományos Akadémia a kézdivásárhelyi dr. Tóth Piroskát, a vizes élőhelyek specialistáját.
Székelyföldi tudóst választott tagjává a Magyar Tudományos Akadémia
RetuRO: meghaladta az 5 milliárdot a visszaváltott italcsomagolások száma 2025-ben
Tavaly több mint 5,2 milliárd italcsomagolást váltott vissza a lakosság, és megközelítőleg 387 ezer tonnás mennyiség került az újrahasznosító állomásokra.
RetuRO: meghaladta az 5 milliárdot a visszaváltott italcsomagolások száma 2025-ben
Megrázó részletek a csenei gyilkosságról: előre kitervelhették a 15 éves fiú meggyilkolását
A Temes megyei ügyészég 24 órára őrizetbe vette minősített emberölésért és holttestgyalázásért a 15 éves csenei fiú meggyilkolásával gyanúsított két kiskorút, és kezdeményezték előzetes letartóztatásukat.
Megrázó részletek a csenei gyilkosságról: előre kitervelhették a 15 éves fiú meggyilkolását
Bolojan szerint nem lesz szükség további adóemelésekre
A kormány dolgozik a 2026-os állami költségvetésen, amely reális alapokra fog támaszkodni – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Bolojan szerint nem lesz szükség további adóemelésekre
Beszorult a hideg: Csíkban és Gyergyóban volt a leghidegebb az országban
Országszerte jóval enyhébb volt a csütörtökre virradó éjszaka az előzőekhez képest, a Csíki- és a Gyergyói-medencében azonban továbbra is a fagy az úr: csak itt mértek mínusz 15 fok alatti hőmérsékletet az országban.
Beszorult a hideg: Csíkban és Gyergyóban volt a leghidegebb az országban
Vizsgaidőszak – Mutasd meg, vagy írd le a bevált tanulási módszered, és nyerj!
Itt a vizsgaidőszak. Kávé, jegyzetek, éjszakázás – ismerős? Most megéri megállni egy pillanatra, mert a Székelyhon játékra hív, ahol nemcsak a tanulási szokásaidat oszthatod meg, hanem értékes nyereményeket is bezsebelhetsz.
Vizsgaidőszak – Mutasd meg, vagy írd le a bevált tanulási módszered, és nyerj!
Két szakaszban készül el a Harvíz óriásberuházása
Többéves előkészületek után nemsokára elkezdődhetnek az első munkálatok a Harvíz Rt. regionális víz- és csatornaszolgáltató tervezett közműfejlesztési óriásberuházása során. Tavaly kiderült, a projekt két részre oszlik a pénzügyi korlátok miatt.
Két szakaszban készül el a Harvíz óriásberuházása
Itt dől el, hogy mennyi jön vissza Bukarestből
Megtartotta szerdán első ülését a Victoria-palotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Itt dől el, hogy mennyi jön vissza Bukarestből
Előálltak a szuperválasztási év „hiperköltségeivel”
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
Előálltak a szuperválasztási év „hiperköltségeivel”
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
1 hozzászólás