Új alaptörvény szükséges

Az eseményt Puskás Bálint nyugalmazott alkotmánybíró kezdeményezte, aki a megnyitón kiemelte, a konferenciát nem titkoltan hagyományteremtő szándékkal szervezték meg, Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy önkormányzata közreműködésével. „Igazán megtisztelő, hogy elfogadták meghívásunkat és eljöttek Székelyföldre” – nyomatékosított a sepsiszentgyörgyi nyugalmazott alkotmánybíró.

– Kisebbségi közösségként sok esetben, különösen, amikor jogsérelmet tapasztalunk, keressük a törvényes, alkotmányos kapaszkodókat: Ezért is fontos számunkra egy stabil, törvényes rend, ezért is fontos ez a mai konferencia – fejtette ki köszöntőjében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. – Különösen a joggyakorlat tekintetében van nagy különbség Románia és a többi európai, Kárpát-medencei ország között. Romániai magyarokként prioritás az alkotmányos rend, az a célunk, hogy harminc év után új alkotmány szülessen Romániában. Meggyőződésünk, hogy nem módosítani kell a jelenlegi alaptörvényt, hanem újat kell alkotni azért, hogy tisztázzuk végre: Románia milyen ország, hiszen jelenleg a félprezidenciális rendszer miatt kétpólusú a berendezkedése, és ez rengeteg hatalmi vitát szül. Mi a parlamentáris demokrácia mellett tesszük le voksunkat.

Dr. Sulyok Tamás, a magyar Alkotmánybíróság elnöke úgy véli, Európában akkor tudnak fennmaradni az alkotmánybíróságok, ha fokozzák együttműködésüket, és szerencsés helyzetben vagyunk mi itt, a Kárpát-medencében, hiszen magyarul, anyanyelvünkön tudunk beszélni három másik állam magyar nemzetiségű alkotmánybíróival.

Elsőként Korhecz Tamás, a szerbiai Alkotmánybíróság tagja beszélt a tartományi és nemzetiségi autonómiáról, majd Varga Zs. András, a Kúria elnöke a Velencei Bizottság kisebbségvédelmi gyakorlatát vázolta. Mészáros Lajos, a Szlovákiai Országos Bírósági Tanács tagja, volt alkotmánybíró a demokratikus önkormányzati törekvéseket ismertette, majd Varga Attila, a romániai Alkotmánybíróság tagja a jogállam-felfogás és értelmezés kérdéskörében értekezett. A második panelben Sulyok Tamás, a magyarországi Alkotmánybíróság elnöke az alkotmányjogi gondolkodásban használt nemzeti és kisebbségi identitás kérdéskörét járta körül, ezt követően Szigeti Lubos, a szlovákiai Alkotmánybíróság alelnöke a nemzeti kisebbségek helyzetének jogi szabályozásáról beszélt szlovákiai kivetítésben. Benke Károly, a romániai Alkotmánybíróság segédbírói testületének megbízott vezetője a helyi közigazgatás alapelveiről beszélt, a hazai Alkotmánybíróság gyakorlatában. Az előadásokat Puskás Bálint, nyugalmazott alkotmánybíró zárta, aki az egységes nemzetállam fogalmát járta körül.

Az első Kárpát-medencei alkotmánybírósági konferencián az önkormányzati szakemberek mellett, többek között a Sapientia EMTE jogászhallgatói, a kolozsvári Jurátus Kör tagjai, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet munkatársai, valamint a Kovászna Megyei Ügyvédi Kamara tagjai vettek részt.

(Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája)