Tévedések és félreértelmezések

Az idei Kőrösi Csoma Sándor napok keretében a névadó emlékére és tiszteletére rendezett kovásznai tudományos ülésszakot dr. Nagy Lajos nyugalmazott orvos előadása nyitotta meg, amely a Tibet-kutató születési évét, származását és családfáját tisztázta. Ennek során beigazolódott, hogy alapvető adatok vagy kellő figyelem hiányában még a hírneves tudósok is tévedhetnek.

Nagy doktor a vitákat kiváltó okok felidézésével és megnevezésével indította bizonyítékokkal gazdagon alátámasztott tanulmányát. Így többek között kiderült, hogy dardzsilingi síremlékén Csoma Sándor életkoraként 58 év helyett 40-et tűntettek fel, báró Eötvös József Kőrös helyett Egerpatakot jelölte meg születése helyeként, Orbán Balázs pedig világra jövetelének a napját cserélte fel keresztelésének időpontjával. A tévedések közé tartozik továbbá, hogy első önéletrajzírója, Duka Tivadar bizonyos Gocz Ilonát nevez meg édesanyjaként Gecse Krisztina helyett, és Kádár László professzor még azt is kétségbe vonja, hogy az anyakönyvben szereplő név a híres keletkutató személyét takarja. Szerinte ugyanis Sándor nem 1784-ben, és nem annak az Andrásnak a fiaként született, ahogy hagyományszerűen tudjuk, ennek igazolásaként pedig a következőket írja: „Lehet, hogy született is 1794-ben Kőrösön egy Csoma Sándor, mert az év március 22-én keresztelt a pap egy valamilyen Sándornak Sándor nevű – talán elsőszülött − fiát. Csakhogy a keresztelőkönyv 21. lapja oly mértékben elkopott és elpiszkolódott, hogy rajta minden családnév olvashatatlanná vált.”
A levéltárakban végzett kutatásai, valamint a kőrösi anyakönyvek tanulmányozása nyomán azonban dr. Nagy Lajos ezektől teljesen eltérő következtetésekre jutott. A Kádár professzor által leírtakkal szemben megállapítja, hogy a szóban forgó keresztelőkönyv 21. lapjának kellő türelemmel és jó megvilágításban történő vizsgálata során egyértelművé válik, hogy Kelemen Sándorról van szó, akinek Anna nevű lányát keresztelték 1894. március 22-én.

Nagy doktor kiderítette továbbá, hogy Csoma Sándor édesapja kétszer nősült. Az első, nagy valószínűséggel Gotz Ilonával kötött házasságából született András nevű fia, akinek Mária nevű lánya Csoma Sándorral egyszerre látott napvilágot. Második felesége, Gecse Krisztina viszont hét gyermekkel ajándékozta meg, amint következnek: Ágnes (1772), Júlia (1774), Susa (1776), Krisztina (1778), Mária (1781), Sándor (1784) és Gábor (1788).

Hosszú a sora azoknak az adatoknak, melyek dr. Nagy Lajos kutatásainak fényében nem állják ki a valóság próbáját, azonban ezek felsorolása helyett befejezésül inkább álljanak itt az előadó zárógondolatai. „Nem szeretnék a Csoma-irodalomban igen-igen buján tenyésző, valóságelferdítő, regényesítő tévedések, hipotézisek, legendák tárházába újabb adalékot szállítani, de mivel úgy éreztem, kutakodásaim adatai kibírják a forráskritika és az összehasonlítás próbáit, leírtam őket. Annál is inkább, hogy a forrásul szolgáló anyakönyvek a 20. században félévszázadig az egyháztól elkobozva a megyei levéltárban lapultak, és nem kutat(hat)ta senki sem. A régi kutatókat pedig nem érdekelték ezek az ádáz vitákat kiprovokáló »apróságok«, amelyek talán mégis szükségesek az egykor kialakítandó végleges Csoma-képhez.”