Tandráma a pénzről

Gengszterek és utcalányok, profi koldusok és korrupt rendőrök világát jeleníti meg a Koldusoperában Bertolt Brecht, aki drámaíróként és rendezőként a 20. századi színház egyik legnagyobb hatású alakja. A darab műfaji meghatározása szerint tandráma, de a legmozgalmasabb hollywoodi forgatókönyveket idézi, és egyben opera, musical, és mindezek paródiája is, mely kegyetlenül éles tükröt tart elénk a pénz hatalmának, a kapitalizmus világának visszásságairól. Tartalmát és formáját tekintve is igazi remekmű, Kurt Weill gyönyörű zenéje pedig ugyancsak nagymértékben hozzájárult a világsikeréhez.

Penge Mackie, a rablógyilkos titokban feleségül veszi Peachum, a koldushálózatot működtető üzletember egyetlen lányát, Pollyt, az apa azonban nem adja áldását a házasságra, sőt, bosszút forral újdonsült veje ellen, és felesége, valamint az utcalányok segítségével eléri, hogy a rendőrfőnök elfogatási parancsot adjon ki ellene. Csakhogy a rendőrfőnök egykori katonatársa és barátja Mackie-nek, így aztán egyre több nem várt fordulat következik be a történetben.

A marxista eszmék iránt érdeklődő Brecht 1928-ban a kapitalizmus kritikájaként írja meg a Koldusoperát, mely ma – amikor az európai kommunista rendszerek összeomlása után újra a vadkapitalizmus korát éljük – aktuálisabb, mint valaha. A problémák ugyan nem változtak, de most már sokkal többet tudunk róluk. „Minket, polgári kisiparosokat, akik derék feszítővasainkkal a kis boltosok nikkelkasszáit dolgozzuk meg, elnyelnek a nagyvállalkozók, akik mögött ott állnak a bankok. Mit számít egy tolvajkulcs egy részvénnyel szemben? Mit számít egy bankrablás egy bankalapítással szemben?” – panaszkodik Mackie az előadás végén, és mindnyájan érezzük, hogy mindez nem humoros kiszólás. Mert bár a banki rendszer mára a társadalom motorjává vált, vajon ki ne tapasztalta volna még közülünk, hogy a különböző pénzintézetek ügyletei, fondorlatai nyomán átverték, és semmit sem tehetett ellene? Ki ne érezte volna még, hogy a bankok tevékenysége valójában szervezett, törvényes lopás? Elhiszi-e valaki manapság, hogy a rendszer, amelyben élünk a társadalmat fenntartó munkás kisemberek érdekeit szolgálja?

Az előadás elkészítésében a rendező közvetlen munkatársai voltak: dr. Incze G. Katalin karmester (a Kolozsvári Opera munkatársa), Bartha József díszlettervező, Cs. Kiss Zsuzsanna jelmeztervező, Benedek Zsolt dramaturg, Bezsán Noémi koreográfus és Baumgartner Sándor világítástervező. A produkcióban a Tamási Áron Színház teljes társulata mellett nagyzenekar és kórus is közreműködik, a játékidő 2 óra 30 perc két szünettel. Az előadásra jegyek válthatók a sepsiszentgyörgyi Központi Jegyirodában és a www.biletmaster.ro honlapon.