Stoltenberg: Oroszország akár vegyi fegyvert is bevethet Ukrajnában

Jens Stoltenberg, a NATO-tagországok védelmi minisztereinek szerdára tervezett rendkívüli tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján hangoztatta: vegyi fegyverek használata teljes mértékben elfogadhatatlan, és szembe megy a nemzetközi kötelezettségekkel. A NATO a vegyi fegyverek mellőzésére szólítja fel Oroszországot - fűzte hozzá.

A főtitkár kiemelte: "Oroszország hónapok óta hangoztatott hazugságai lelepleződtek". Moszkva azt állította, hogy nem áll szándékában megtámadni Ukrajnát, mégis megtette. Azt állította, hogy kivonja csapatait a térségből, még többet szállított oda. Azt állította, hogy megvédi a civileket, azonban az orosz hadsereg civileket gyilkol. Most abszurd állításokat tesz az ukrajnai biológiai laboratóriumokról és vegyi fegyverekről, "ami szintén csak egy újabb hazugság" - mondta Stoltenberg.

Kérdésre válaszolva kijelentette: Kínának csatlakoznia kell a világ többi részéhez, és határozottan el kell ítélnie Oroszország "brutális ukrajnai invázióját" és mindenfajta katonai támogatást, amely segítené Oroszországot abban, hogy halált, szenvedést és pusztítást okozó háborút vívjon egy független és szuverén nemzet ellen. Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként köteles betartani a nemzetközi jogot - tette hozzá.

A főtitkár hangsúlyozta továbbá, hogy Ukrajnának alapvető joga van az önvédelemhez, amelyet az ENSZ alapokmánya is rögzít. A NATO tagországai és partnerei pedig továbbra is segíteni fognak Ukrajnának ennek a jognak a fenntartásában - közölte.

Szavai szerint Oroszország inváziója Ukrajnában és katonai jelenléte Fehéroroszországban új biztonsági helyzetet teremt az európai kontinensen. A szövetségnek hozzá kell alakítania védelmi rendszerét "az új valósághoz" - mondta. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett: a NATO alapvető feladata az összes szövetséges védelme és biztonságának szavatolása. Közölte: a NATO hadereje fokozott készültségben van, körülbelül 40 ezer katona teljesít szolgálatot a szövetség keleti szárnyán, és legkevesebb százezer amerikai katona van jelen Európában. Az európai légvédelem megerősítése pedig "félreérthetetlen üzenetet hordoz" - húzta alá. Egy szövetséges elleni támadásra az egész szövetség határozott választ fog adni - emelte ki.

Stoltenberg elmondta, a védelmi miniszterek szerdai találkozójukon megfontolják egyebek mellett a légi és haditengerészeti jelenlét jelentős növelését, az integrált légi- és rakétavédelem és a kibervédelem megerősítését. Hangsúlyozta továbbá: a kollektív védelem jelentős megerősítése a beruházások növelését teszi szükségessé. A főtitkár üdvözölte, hogy Németország és más szövetséges országok védelmi kiadásaik emelését jelentették be. "Arra biztatok minden szövetségest, hogy a GDP-jük legalább 2 százalékát fordítsák a védelemre" - fogalmazott.

Stoltenberg végezetül közölte, a szerdán tervezett találkozóhoz videóhíváson keresztül csatlakozik Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, hogy Ukrajna a NATO "nyitott ajtók" politikája ellenére sem lesz az észak-atlanti szövetség tagja.

Az államfő az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint ezt kedden a Nagy-Britannia vezette Egyesített Expedíciós Erők országainak vezetőihez intézett beszédében mondta. A London kezdeményezésére 2012-ben elindított, földön, vízen, levegőben végrehajtandó hadműveletre tervezett egyesített haderőnek jelenleg tíz észak-európai ország a tagja: Nagy-Britannia mellett Dánia, Finnország, Észtország, Izland, Lettország, Litvánia, Hollandia, Svédország és Norvégia.

"Egyértelmű, hogy Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak. Ezt értjük, hisz értelmes emberek vagyunk. Évek óta hallunk az állítólagos nyitott ajtókról, de azt is hallottuk, hogy nem léphetünk be (a NATO-ba). Ez igaz, és örülök, hogy az ukrán emberek is kezdik megérteni, ezért magunkra támaszkodunk, illetve partnereinkre, akik segítenek bennünket" - jelentette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna most nem a NATO-szerződés 5. cikkelyének alkalmazását kéri, hanem csak a légtér lezárását, amivel véget lehetne vetni az orosz légicsapásoknak. "Az együttműködés új formáira, új elszántságra van szükségünk. Ha nem tudunk bemenni egy nyitott ajtón, akkor olyan közösségekkel kell együttműködnünk, amelyek segítenek és megvédenek bennünket, mint például az önök szövetsége, valamint megbízható garanciákat kell kapnunk" - hangoztatta az elnök.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára kedden úgy vélekedett, hogy Ukrajnának új védelmi szövetséget kell kötnie, amelyben legalább egy atomfegyverrel rendelkező ország is benne van. Szerinte ez az ország Nagy-Britannia lehet. "A második világháború után létrehoztak számos nemzetközi szervezetet, amelyeknek nincs befolyásuk semmire, csak az aggodalmukat képesek kifejezésre juttatni. Ukrajnának egy új védelmi szövetséget kell kötnie, amelynek részese egy atomfegyverrel rendelkező ország. Egyelőre ez Nagy-Britannia" - fejtette ki a tisztségviselő.

Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója közben a Twitteren közölte, hogy kedden folytatódnak az ukrán-orosz béketárgyalások. Szavai szerint a megbeszélések napirendjén elsősorban a tűzszünet és az orosz csapatok Ukrajna területéről való kivonásának kérdései szerepelnek.

Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos kedden közzétette, hogy az Ukrajna elleni teljes körű háború február 24-i kezdete óta mostanáig az orosz erők támadásaiban három újságíró vesztette életét - két ukrán és egy amerikai -, továbbá legalább 35 sérült meg. "A megszállók harcot folytatnak azok ellen is, akik ukrajnai háborús bűneikről objektíven tudósítanak: újságírókat lőnek és ölnek meg" - mondta az ombudsman.

(MTI)