Sokkal zöldebbé vált a Föld az elmúlt húsz évben

A kutatók először a 90-es évek közepében vették észre, hogy a Föld zöldebbé vált, de annak idején mindenki azt hitte, hogy ez csak a légkörben megnövekedett szén-dioxid hatásának köszönhetően tűnik így. Most azonban a mérsékelt felbontású képalkotó spektrometriából vagy a MODIS-ből származó adatok azt mutatják, hogy az emberi tevékenység jelentősen hozzájárult az elmúlt években a vegetációs lefedettség növekedéséhez.

A MODIS szenzort egy NASA műholdra szerelték fel, amely a Föld minden területéről naponta négy pillanatfelvételt készített, húsz éven át. Így a NASA kutatói húsz évnyi, hosszú távú adatból vonhatták le a megfelelő következtetéseket, hogy fel tudják mérni, hogy a világ mely területei gyarapodott vagy épp veszett el a látható lombkorona. A gazdag képanyag elemzése után arról számoltak be, hogy évente körülbelül 5,2 millió négyzetkilométernyi extra zöldterület jött létra, ami 5 százalékos növekedést jelent a 2000-es évek elejétől kezdve.

Ennek a növekedésnek a nagy része a világ legnagyobb népességével rendelkező két országnak köszönhető. Mind India, mind Kína jelentősen növelte ugyanis az élelmiszer-termelését, hogy el tudja látni az országuk folyamatosan növekvő népességét, ami a teljes zöld levélterület nagymértékű növekedéséhez vezetett.

A géntechnológiával módosított növények a modern gazdálkodási gyakorlatokkal együtt (ahol egy területen évente többször termesztenek) közösen tették lehetővé, hogy Kína és India 2000-től kezdve 35-40 százalékkal növelje gabona-, zöldség- és gyümölcstermelését. Az intézkedések ugyanakkor nagyban növelték a mezőgazdasághoz kapcsolható lombtakaró kiterjedését.

"Kína és India a zöldítés egyharmadát teszik ki, ám a bolygó földterületének mindössze a megnövekedett vegetáció kilenc százalékát jelentik" – mondta Chi Chen, a massachusettsi Boston Egyetem Föld- és Környezetvédelmi Tanszékének kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Mindkét ország komoly erdőtelepítési programokat indított a közelmúltban. Kína például az elmúlt évtizedben több mint százmilliárd dollárt költött fák ültetésére. A kínai Környezetvédelmi Minisztérium szerint jelenleg az ország közel 22 százalékát erdők teszi ki, szemben a 2000-es évben tapasztalható 19 százalékkal.

Indiában is folyamatosak a munkálatok: csak a 2017-es évben az önkéntesek 66 millió ültetvényt telepítettek. Itt azonban a zöldítés nagy része (82 százaléka) a termőföldekről származik, amihez z új erdők csak kis mértékben járulnak hozzá (4,4 százalékban). Kínában az erdők az elmúlt húsz évben megjelent növényzet mintegy 42 százalékát teszik ki, míg a termőterületek 32 százalékkal járulnak hozzá a környezetbarátabb gondolkodáshoz. A zöldítési törekvésekben az Európai Unió a harmadik helyen áll.

Máshol, mint például az egykori Szovjetunió országaiban, az erdők spontán visszanőttek az elhagyott mezőgazdasági területeken a kommunizmus bukása után. A NASA elemzése azonban világszerte jelentős növényi veszteségeket is felfedezett, elsősorban Dél-Amerikában és Délkelet-Ázsiában. A legrosszabb helyzetet a kutatók az úgynevezett „erdőirtás ívében", a hatalmas Amazon-erdő délkeleti szélén húzódó részen tapasztalták. Szumátra és Borneó indonéz tartományainak területén drámai mértékben csökkent a növényzet és a zöld takaró.

Ám a kutatók szerint az extra növényzetért az éghajlati modellek is felelősek: az emberi tevékenységből származó összes szén-dioxid-kibocsátás körülbelül egynegyedét tudja ellensúlyozni a földi növényzet, a szén-dioxid-föld mérete pedig idővel növekszik. Egy másik negyedét az óceánok nyelik el, ami azt jelenti, hogy az emberi tevékenységből származó kibocsátások körülbelül fele a légkörben marad.

"De most, hogy már biztosan tudjuk, hogy a zöldebb Föld kulcsfontosságú mozgatórugója a közvetlen emberi befolyás, ezt figyelembe tudjuk venni az éghajlati modellek készítése során" – nyilatkozta Rama Nemani, a NASA Ames Kutatóközpontjának kutatója. – Ez pedig abban tud segíteni a tudósoknak, hogy még jobban megismerjék és nagyobb biztonsággal tudják előrejelezni a különböző földrendszerek működést. Ez pedig támogatja az érintett országokat abban, hogy jobb döntéseket hozhassanak arról, hogy hogyan és mikor kell cselekedni.

A kutatók friss eredményeiket a Nature Sustainability tudományos folyóiratban publikálták. A tanulmány szerzői azonban figyelmeztetnek arra, hogy az olyan, „folyamatosan zöldülő" helyeken, mint például a már említett India és Kína, a helyi zöldítési tervek és akciótervek nem tudják teljes mértékben ellensúlyozni a trópusi régiókban, például Brazíliában és Indonéziában bekövetkezett vegetációs veszteséget. Mindazonáltal a kutatás megállapításai általánosságban véve igen pozitívak és üdítően hatnak a folyamatos erdőirtásról és környezetkárosításról szóló hírek tükrében.

"Abban bízunk, hogy amint az emberek rájönnek, hogy itt van ez a probléma, akkor nekiállnak megoldásokat keresni" – magyarázta Nemani.

A fenti állítását igazolandó elmesélte, hogy az 1970-es és az 1980-as években Indiában és Kínában is jelentősen csökkentek a zöld területek, mindkét ország évről-évre egyre több vegetációt veszített. Ám az 1990-es években az itt élők rájöttek, hogy a folyamatot meg kell állítani és alig tíz év múlva elkezdtek javulni a dolgok, amelyek azóta is egyre jobbá váltak. Nemani szerint az emberek hihetetlenül rugalmasak. Legalábbis ezt látják a műholdas adatokban, ami mindenképp bíztató jel.

(Origo)