Ötéves mélyponton a lej

Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) vezetője azt nyilatkozta Konstancán, hogy a Nép Ügyvédjéhez fordulnak a kormány azon szerdai döntése miatt, amellyel a társadalombiztosítási járulék terhét az alkalmazóról az alkalmazottra ruházta át, mert „brutálisan” megszegte az alkotmány előírásait.

Costin (a fenti intézkedés miatt tiltakozó tüntetőkhöz intézve szavait) azt mondta: a romániai szakszervezeti mozgalom nem hagy fel azon törekvésével, hogy megsemmisítsék a kormány rendeletét, amely – véleménye szerint – a bérek csökkenéséhez vezet. „Közvetlenül a rendelet ellen nem tehetünk semmit, de miután az megjelenik a Hivatalos Közlönyben, megtámadhatjuk amiatt, hogy megszegi az alkotmány bizonyos cikkelyeit és az alkalmazottak jogait” – hangoztatta.

Csütörtökön ötéves mélypontra esett a lej az euróval szemben azt követően, hogy, mint megírtuk, szerdán a kormány – a szakszervezetek és munkáltatók tiltakozása ellenére – 2018. januári hatállyal módosította a járulékbefizetések rendszerét, és ismét átírta az adótörvényt. A jegybank csütörtökön 4,6279 lejes euró-árfolyamot közölt: ennél rosszabbul csak 2012 augusztusában váltották a román fizetőeszközt az euróval szemben, amikor Traian Băsescu akkori államfő felfüggesztése okozott bizonytalanságot és politikai válságot az országban.

Újfajta adózás

A szerdán elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében kiterjesztik az 1 százalékos jövedelmi adórendszert azokra a kis- és középvállalatokra is, amelyek évi jövedelme 500.000 és 1.000.000 euró között van, és amelyek jelenleg 16%-os profitadót fizetnek. A rendelet belefoglalja a belföldi jogrendbe az Európai Uniónak a profitkivitelre vonatkozó 2016/1164-es irányelvét, amelynek célja megakadályozni a multinacionális cégeket, hogy jövedelmüket adóparadicsomokba menekítsék.

A rendelet két százalékponttal, 39,25%-ról 37,25%-ra csökkenti a kötelező társadalombiztosítási járulékokat, illetve kilencről háromra korlátozza a járulékok számát, mégpedig egészségbiztosítási járulék (CASS) és nyugdíjbiztosítási (CAS) járulék, amit a munkavállaló nevében fizet a munkáltató, illetve a munkabiztosítási járulék, amit a munkáltató fizet. Ugyanakkor bizonyos munkakörökre 4, illetve 8 százalékos többlet nyugdíjbiztosítást kell befizetni. A rendelet 10%-ban határozza meg az egészségbiztosítási járulékot.

Alapot számítanak

A jogszabály új módszert állapít meg a független tevékenységet folytató személyek esetében (tanácsadók, könyvvizsgálók, orvosok, ügyvédek, közjegyzők): ezek „nem a jövedelmükre fizetnek társadalombiztosítási járulékot, hanem a számítási alapnak a CAS esetében egyenlőnek kell lennie legalább az országos bruttó minimálbérrel, míg a CASS esetében egyenlőnek kell lennie a bruttó minimálbérrel” – áll a dokumentumban. A nyugdíjasoknak, a munkanélkülieknek, a gyermeknevelési szabadságon lévőknek, más állami támogatásból élőknek nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetniük, amennyiben „nem rendelkeznek olyan jövedelemmel, amelyre kötelező a CASS befizetése”.

A rendelet bevezeti a munkáltató által fizetendő, 2,25 százalékos munkabiztosítási járulékot, 16 százalékról 10 százalékra csökkenti a jövedelemadót. 1.500-ról 1.950 lejre növeli azt a határt, ameddig fix összegű jóváírás eszközölhető az eltartásban lévő személyek után. Ugyanakkor 3000 lejről 3600 lejre nő az a határ, ameddig csökkenő mértékű jóváírás alkalmazható. A 3600 lejnél nagyobb jövedelműeknél nem alkalmazható személyi jóváírás.

Több lesz a kisnyugdíj

A rendelet értelmében jövő év elejétől 1233 lej helyett 1250 lej lesz a legalacsonyabb gyermekgondozási díj értéke, ezentúl nem az országos minimálbérhez viszonyítják a gyed mértékét, hanem a szociális referenciamutató (ISR) alapján számolják ki. Jelenleg az ISR értéke 500 lej, a segély értéke 2,5 ISR lesz.

2018. július 1-jétől a legalacsonyabb nyugdíj értéke 640 lejre emelkedik az eddigi 520 lejről, a nyugdíjpont értékét pedig 1000 lejről 1100 lejre emelik. „Ezek az intézkedések csomagban érkeznek a magánnyugdíj alaphoz való hozzájárulás 5,1%-ról 3,7%-ra való csökkentésével, ami azonban nem fogja befolyásolni a hozzájárulás jelenlegi értékét. Pontosabban, a ma befizetett összeg jövőre is legkevesebb ugyanannyi lesz, az arány csökkentésére a bruttó bér 20 százalékos emelése miatt van szükség” – írja a kormány közleménye.