Nem örülnek a tanügyi változásoknak

A 2022–2023-as tanévben az egyik legfontosabb változás, hogy eltörlik a féléveket, így a diákok modulok szerint járnak iskolába, ugyanakkor nem számolnak félévi átlagot sem, csak majd év végén közlik az eredményt. Nem lesznek félévi dolgozatok sem, a tanárok másképp mérik fel majd a féléves tudást, illetve 5 modulban járnak iskolába a diákok, amelyeket vakációk választanak el.

Egy másik jelentős változás, hogy az új tanévtől nem számít bele az 5–8. osztály tanulmányi átlaga a nyolcadikos vizsga utáni felvételibe, így kizárólag a képességvizsgán elért eredmények szerint osztják el a tanulókat kilencedik osztályba. Ezek együtt mind vegyes érzéseket szültek a diákokban, de a tanárokban is, akik még nem tudják pontosan, milyen lesz az új tanév, mit jelentenek gyakorlatban ezek a változások.

Nagy Egon sepsiszentgyörgyi magyartanár, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium munkatársa (odaköltözött – szerk.) megkeresésünkre elmondta: a napokban tartottak maratoni gyűlést a tanároknak az idei változásokról, de még mindig nem látják át teljesen. Néhány fontosabb dolgot, ami a gimnazistákat érinti, elmondott, mivel ő is tanít végzős nyolcadikosokat, akik új kihívások elé néznek idén.

A legfontosabb, amit az új állapotokkal kapcsolatban kiemelt a magyartanár, az a nyolcadikosok vizsgája volt, mint mondta, mindenkit rosszul érint, hogy a diákok tudása, az adott ciklus lezárása, valamint a befektetett munka erőteljesen számszerűsítve van.

– Egyáltalán nem értek azzal egyet, hogy eltöröljék az 5–8. osztályos általánosok részét a bejutási átlagból. Ha a diák szemével nézzük, a négy év munkája megmarad a visszacsatolás szintjén és „csupán” az ország-világ által láttamozott, elemzett, megbeszélt jegye lesz a mérvadó. A vizsgadrukkos diák, aki tudása szerint biztosan fél jeggyel nagyobbat írna, mondhatni elveszik, mert az addig biztos pontnak számító négyéves átlag nem lesz ott, hogy felemelje az általánost – vázolta Nagy Egon.

Azt is hozzátette, hogy biztosan lesznek, akiknek megfelel az új rendszer és profitálnak belőle, de nem valószínű, hogy ez lesz a többség. Ami a félévek helyett bevezetett modulokat illeti, úgy látja, október végén derül ki, hogy működhet-e, de egyelőre ez a legkisebb probléma, amellyel szembenéznek a következő tanévben.

Az összevisszaság jellemzi a most kezdődő iskolai évet, ami még inkább összezavarja a diákokat – vélekedik Kovács Andi iskolapszichológus is, aki szerint az oktatási stratégia hosszú távú kellene legyen, mert csak úgy érezhetik biztonságban magukat a diákok. Meglátása szerint a most nyolcadikot kezdő fiatalok úgy érezhetik, fölöslegesen dolgoztak, tanultak vagy írtak házi dolgozatokat a jó jegyekért, hiszen nem fog számítani a felvételinél. Ez komoly frusztrációt okozhat a tanulókban, úgy érezhetik, nem veszik őket komolyan, nem számít a négyéves teljesítményük és a véleményük sem – mondta a szakember. Mint mondta, a nehézségeken a tanárok rugalmassága segítheti át a diákokat, hiszen nagyon sok múlik azon, hogy miként viselkednek a pedagógusok, hogyan segítik a gyerekeket és milyen irányt mutatnak nekik a következő hónapokban.

A diákok valóban értetlenül állnak a változások előtt – erősítette meg Pál Norbert, az egyik sepsiszentgyörgyi gimnázium diákja. Kiemelte, az elmúlt években már számos változás volt, most ezek a legjelentősebbek, de ez nem jelenti azt, hogy év közben vagy jövőre ismét nem változtatnak valamit. Viccesen megjegyezte, már csak az hiányzik, hogy minden vizsgát és az érettségit is eltöröljék. <<