
Könyvajánló pedagógusoktól
2020. március 25., 00:272020. március 25., 00:27
Pedagógusaink ötletei
Dr. Deák Ferenc magyar szakos tanár
A kortárs irodalom erőteljesen reflektál a szocialista-kommunista Ceaușescu-rendszer diktatúrájára. A művek gyerek és pályakezdő értelmiségi szerepekbe helyezett áldozatokat jelenítenek meg. Gyakran az énelbeszélő erős emóciójában beszélnek a társadalom diktatórikus berendezkedéséből elszenvedett traumákról és frusztrációkról. A rendszerváltás paradigmájának irodalmi megjelenítésében egy görcsös visszatekintés uralkodott el, amelyet gyakran a kivándorló irodalom emel a nemzetközi irodalmi diskurzusok szintjére. Dragomán György regényeinek és novelláinak gyerekhősei a bukott szülők nélküli légüres térben válnak héroszokká. Hősei a szocialista társadalom ábrázolásából áldozatokként nőnek ki, küzdelmeik a kelet-európai diktatúra közhelyeit parabolizálják. Tompa Andrea énelbeszélő regényei száz év perspektívájából láttatják a politikai ideológiák sodrásában élő emberek párhuzamos boldogságkeresését. Bartis Attila a művész és értelmiségi ember szerepkörében a rendszer fojtogató félelmeit és a paradigmaváltás hiányát jeleníti meg. Herta Müller egy másik kisebbségi létből mondja el az egyént bénító kiszolgáltatottságot és az önfeladás kényszerét. A kortárs irodalom exportálja a rendszerváltás előtti erdélyi kisebbségi lét traumáját. Gadamer megállapítását a kelet-európai ember létezésére szemléletesnek találom: „a történelmi tudatunk állandó túlingerlésében élünk” (Gadamer, Hans-Georg).
Vida Gábor Egy dadogás története című könyve egy családtörténet romjain keresztül beszél az erdélyi magyarság periférikus létszemléletéről.
A kiemelt művek gyakran az énelbeszélő narrációval és a fikció lehetséges világával fel is mentik magukat a társadalom referenciális ábrázolásától. A posztmodern irodalom szövevényes szövegvilágával szándékoznak önálló márkajegyet adni a nyolcvanas évek hasonló történetsorainak bemutatásakor. A nemzetközileg nagyobb visszhangot kiváltó művek sikere mintha abban állna, hogy sémáikban a diktatúra közhelyeit és a mártír szerepkört írják újra.
Deák Magdolna magyar szakos tanárnő
Szimbolikusnak érzem Borcsa Imola nemrég megjelent novellás kötetének címét, a Magnébéhatot, hiszen a mai helyzetben az irodalom is „enyhe szorongásoldó”, s izomgörcsökkel teli, beszűkült mozgásterünkben olyan világok felé visz, ahova most nem utazhatunk. Gondolok itt Olaszországra, ahova két regényen keresztül jutottam el az elmúlt napokban: az egyik Szerb Antal Utas és holdvilág és a másik Elena Ferrante Nő a sötétben.
Szerb művének főszereplője, Mihály, aki bölcsész, 36 évesen, nászútján jut el Budapestről Olaszországba, „a felnőtt dolgok” színhelyére, s úgy érzi, „hazaérkezett;” ám ez az otthon saját múltjával, a régi, de épp ezért fontos dolgokkal való számvetés története is, ahova feleségét is beviszi, mert „amíg azokat nem ismeri, bizonyos fokig mindig csak jövevény marad az életében”, s saját jelenéből, házasságából való kilépés története is, hogy önnön személyiségének legmélyebb rétegeihez eljusson, hogy valóban hazataláljon.
Ferrante szereplője, Leda, egyetemi tanár, író, 47 évesen utazik a városból [Nápoly] a Jón-tenger partjára, végre egyedül, nyaralni, s egy, a parton megfigyelt családon keresztül tárja fel önmetsző őszinteséggel saját családtörténetét: anyjához, anyaságához, két leányához kapcsolódó, eltérő érzéseit, felismeréseit, az elvárások, a szerepkényszer, önmaga előli szökését és visszatérését. Női és férfi sorsok fonódnak itt össze, s válnak el a tengeri lét állandó mozgásának megfelelően.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!