Megállapították a Stonehenge köveinek korát és pontos származási helyét

A szakemberek régóta tudják, hogy a Stonehenge 42 kisebb köve, az úgynevezett kék kövek a nyugat-walesi Preseli-hegységből származnak. Az Antiquity című tudományos folyóiratban közzétett új tanulmányukban a University College of London szakembereinek vezetésével brit kutatók bemutatták a két kőbánya pontos helyszínét, és azt, hogy mikor és hogyan bányászták ezeket a köveket a térségben. A szakemberek nyolc éven át tanulmányozták a térséget.

"Felfedezésünk azért izgalmas, mert egy lépéssel közelebb visz annak a nagy rejtélynek a megfejtéséhez, hogy miért érkeztek olyan távolról a Stonehenge kövei. Minden más európai neolitikus megalit olyan kövekből készült, amelyeket kevesebb mint 16 kilométerről szállítottak oda. Azt akarjuk megtudni, miért voltak olyan különlegesek ötezer éve a Preseli-hegység kövei, építettek-e ott ilyen kőből készült köröket még az előtt, hogy a kék köveket elszállították Stonehenge megépítéséhez" - idézte a UCL honlapja Mike Parker Pearsont, az egyetem régészeti tanszékének professzorát, a kutatócsoport vezetőjét.

A legnagyobb kőbányát mintegy 270 kilométerre találták Stonehenge-től a Preseli-hegység észak lejtőin Carn Geodognál.

"Ez Stonehenge köveinek, a foltos biabáznak az elsődleges forrása, amelyet azért neveznek így, mert a kék kövekben kicsiny fehér foltok vannak. A Stonehenge legalább öt kék köve, de még több is Carn Geodogból származik" - magyarázta Richard Bevins, a Walesi Nemzeti Múzeum geológusa.

A Carn Geodog alatti völgyben egy másik bányát is azonosítottak Craig Rhos-y-felinnél, amely a Stonehenge egy másik kövének, a riolitnak a forrása. A szakemberek szerint az ókori Egyiptom kőbányáitól eltérően a walesi kőbányákat könnyebb volt kiaknázni, mivel a kék kő külszíni bányái természetes, függőleges oszlopokból álltak, és az akkori bányászoknak, csak éket kellett verni két oszlop közé, hogy kinyerjék a köveket.

A mindkét kőbányánál folyó régészeti feltárásokban emberek készítette kőeszközöket, illetve kövek maradványait és padozatokat is találtak. A kőbányák korát a helyszínen talált faszénmaradványok kora alapján ötezer évben határozták meg a szakemberek.

A kutatócsoport úgy véli, hogy a Stonehenge eredetileg kidolgozatlan, érdes kékkő-oszlopokból készült kör volt és homokkőtömbjeit mintegy 500 évvel később kapta. A szakemberek eredményei alapján megkérdőjeleződik az a népszerű korábbi feltevés, hogy a kövek a tengeren keresztül hajón érkeztek a mai Anglia területére.

Vannak, akik úgy vélik, hogy a kék köveket délre a mai Milford Haven-i kikötő felé vitték, tutajokra erősítették és a Bristoli-csatornán vitték végig a Salisbury síkság irányába. Ám ezek a bányák a Preseli-hegység északi részén vannak, ezért a megalitokat egyszerűbb volt végig szárazföldön szállítani - mondta Kate Welham, a Bournemouthi Egyetem professzora.

(MTI)