Kovásznai arcok a múltból (13.)

Az ő írásai az elsők között vannak, amik Orbán Balázs után hitelesen tudósítanak a település múltjáról, akkori jelenéről. Néprajzi, névtani és iskolatörténeti vonatkozásai figyelemre méltóak. Tanítói és népnevelői munkássága is jelentős.

Elemi iskoláit Kovásznán végezte, ezután a nagyenyedi főtanodában járt, végül a dévai állami tanítóképzőn végzett. 1875-től 19 évig a kovásznai községi fiúiskola tanára, majd igazgatója volt. 1893-ban Budapesten a Pedagógiumban nyelv- és történettudományi szakcsoport tárgyaiból vizsgázott, és felső nép- és polgári iskolára képesítő oklevelet nyert. 1894. okt. 20-án a Sepsiszentgyörgyi Állami Polgári Fiúiskolához nevezték ki. 1900–1901 között a város tanítónőképzőjének I. és II. osztályában óraadó tanár volt, magyar és német szépírást tanított.

Szülőhelye élete nagy részének nemcsak színhelye – Sepsiszentgyörgy mellett, – hanem gyökereivel ebbe a talajba ágyazódik, innen hajt ki az ősi Vajna-nemzetség. Ő maga a sok ágú kovásznai Vajna nemzetség Gábor ágához tartozott. A Gábor Vajnák sok neves egyéniséget adtak a nemzetnek, például Vajna Antalt, a Bethlen-kollégium újjáélesztőjét az 1849-es elpusztítása után.

Fenn maradt emlékezése bizonyítja, hogy mélyen ragaszkodik e helyhez, felelősséggel viszonyul hozzá. Nem szavakkal áradozik, hanem a pontos adatokkal alátámasztott ismeretek közlésével. Az átlagos kovásznainál többet tud a hely történelméről, emberéről, szelleméről. Valójában egy középfokú műveltséggel, ismeretekkel rendelkező jó szemű ember bemutatója.

Mint tanító, számos nemzedéket nevelt, oktatott Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön. Tanítványai szerint „szigorú, igazságos, de szerető szívű” volt. Híres volt lelkiismeretességéről, pontosságáról. Tevékenyen részt vett a két település közéletében, az eseményekről beszámol a lapokban, szakmai dolgozatait közlik a pedagógiai lapok. Háromszék különböző sajtóorgánumaiban és a református erdélyi és országos lapokban jelentek meg cikkei: Székely Nép, Erdélyi Protestáns Lap, Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, Néptanítók Lapja, Magyar Nemzet stb. Többször nyert értekezéseivel pályadíjat.

Számos alkalommal adakozik az egyháza javára és más közérdekű jótékony célra. Cselekedeteivel példázta legjobban hite szilárdságát, meggyőződéses vallásosságát. Szülőhelyére nemcsak büszke, de felelősséggel viszonyul hozzá, adni akar és ad is, tanácsaival, tetteivel. Igazi néptanító. A község köz- és vallási életében is jelentős szerepe volt. 85 évesen lett áldozata a gyilkos kórnak. A sepsiszentgyörgyi temetőben nyugszik.

Szabó Etelka ny. magyartanárnő