Körbejártuk a szemetet

Lapunk 4. oldalán közlünk egy visszatérő témára rávilágító olvasói panaszt, amiből kiderül: a lakosság egyrészt nem ismeri a szemételhordás/fizetés jogi hátterét, másrészt nincs kommunikáció a felek között. Érdeklődtünk a panaszos önkormányzatánál és a Tegánál is.

Mind Barátos község polgármestere, Tánczos Szabolcs, mind Máthé László, a sepsiszentgyörgyi Tega Rt. köztisztasági vállalat vezetője elmondta: a román törvénykezés minden polgárt hulladékszerződés-kötésre kötelez. Akinek nincs ilyen szerződése, azt a tanácsnak kell felszólítania, mert a szolgáltatók nem tudják a magánszemélyeket partnerségre kötelezni.

Barátos községben 2015-ben, a 2006/101-es kormányhatározat értelmében hoztak egy erre vonatkozó határozatot. Ebben kiróttak egy speciális illetéket (havonta 15 lej/fő) azon személyekre, akik nem kötöttek szerződést egyik hulladékelszállító céggel sem. Ezen helyi határozat értelmében az önkormányzat felszólította az érintett lakókat, hogy 2015-ig visszamenőleg fizessék ki ezt a speciális illetéket, ezáltal próbálva rávenni őket a szerződéskötésre.
– A községben 146 olyan személy van, akinek nincs szerződése hulladékelszállításra. Utánuk az önkormányzatnak kellene fizetnie a Tegának egy jelentős összeget, ami igencsak megterhelné a kasszánkat. Beruházások közepén vagyunk, nem tudunk fizetni, a vállalat pedig beperelte a polgármesteri hivatalt a 40 ezer lejes elmaradásért. Erre rájön még a kamat is – részletezte Tánczos Szabolcs polgármester.

Az sem helyes, hogy bizonyos lakók miatt az önkormányzat kasszája terhelődjön, de az elöljáró nem ért egyet a Tega módszerével sem, mert az kéri a pénzt ugyan azon személyek után, akikkel nincs szerződése, de mégsem viszi el e lakóktól a hulladékot.
– Miért nem mennek ők maguk, és győzik meg a falusiakat, hogy kössenek szerződést? – kérdezi Tánczos. – Mi is azt szeretnénk, ha mindenkinek lenne szerződése a hulladék elszállítására, hiszen nincs olyan háztartás, ahol ne keletkezne szemét, és ezáltal az önkormányzat válláról is levennék ezt a kényelmetlen terhet.

Ebben a helyzetben a polgármesteri hivatal van középen, és mindkét oldalról kapja a „pofont”: a Tegának pénz kell, a szerződéssel nem rendelkező lakók meg rá orrolnak. Fizetni muszáj, hiszen ellenkező esetben a tartozóknak a polgármesteri hivatal nem állíthat ki igazolásokat, de bírósági végrehajtó is behajthatja a speciális illetéket.
Máthé László, a Tega vezetője elmondta, vidéken is sokan kötnek velük egyéni szerződést.
– A tanács illetéke – a Tega 7 lejével szemben – valóban 15 lejre rúg személyenként, mivel ez egyfajta „büntető-járulék”. Ezért biztatunk mindenkit arra, hogy inkább velünk kössön szerződést, mert úgy kevesebbe kerül – magyarázta.

Utólag valóban nem tudják bizonyítani, hogy pont a panaszostól elvitték-e a hulladékot, ám Máthé szerint ez nem is fontos, hiszen a szemetesautó ütemterv szerint járt az említett településen, és a polgár mulasztása, ha nem rakott ki szemetet a kapuja elé. Már nincs matricás rendszer, így mindenkitől elveszik a hulladékot, aki a kapuja elé kirakja. Ugyanakkor valószínűtlennek tartja, hogy valaki a csempekályhájában égesse el a fölösleges PET-palackokat, elektromos hulladékot (a kinti műanyagégetésről nem is beszélve, hiszen az törvénytelen).
– A 70 év fölötti személyek bérmentesítése csak akkor tud működni, ha egyáltalán volt szerződése velünk az illetőnek, hiszen a tanácsnak nincs ilyen kedvezményezési lehetősége – mondta Máthé, elismerve, hogy valamiféle kompromisszumot mindig találnak ilyen esetekben, de ehhez kommunikációra van szükség, így ezúton is a székhelyükre invitálja a panaszost.