Húsvét a múlt század első felében

Nagy lopás

Pap István kézdivásárhelyi lakos, kenyérsütő és birtokos a napokban földbirtokot vásárolt, s midőn ezt kifizetni akarta, pénzes ládájába nyúlt, meglepetéssel vette észre, hogy a pénzes tárcában volt 5200 koronányi pénzének nagy része hiányzik. Utána számítván, úgy találta, hogy 2050 koronája hiányzik, azt valaki ellopta. A gyanú cselédeire: Marti Róza, Barthos Antal, Csíki Anna és Albert Annára irányult. Jelentés folytán Boda G. rendőrkapitány bekísértette a gyanúsítottakat, s részint az ő, részint Bordás Lázár csendőrőrmester nyomozása folytán megerősödött a gyanú, hogy a nevezettek hajtották végre a lopást. Csíki Anna ugyanis bevallotta, hogy Marti Anna az ajtón levő ablakon húsvét másodnapján bemászott a pénzes ládát tartalmazó szobába, s onnan egy nagy tűrés 20 koronás bankót és több 20 koronás aranyat kihozott, s mindnyájuknak adott 1–2 db. 20 koronás pénzt. A többi gyanúsított tagad; Bartos Antal meg 13 napi gyakorlatra Brassóban van. A gyanúsítottakat szombaton d. u. átkísérték a kir. ügyészséghez, hol őket letartóztatták. A vizsgálat folyik.

(Székely Nemzet, 1905. máj. 5.)

Műsoros estély

A kézdivásárhelyi vegyes ipartársulat húsvét hétfőjén a Vigadó nagytermében jól sikerült estélyt rendezett. Az eléggé látogatott mulatságon a város kereskedő és iparos világának sok tagja jelent meg. A népzenekar nyitányát Nagy Károly nyugalmazott árvaházi igazgató tartalmas felolvasása követte. A felolvasásban az ipartestület megalakításának szükségességét érintette s nagy vonásokban annak előnyeit körvonalazta. Kedves kép volt a csupa apró gyerek által bemutatott I. Ferencz József és Erzsébet királyné a koszorú-ünnepélyen című élőkép. A szálka című vígjátékot adták elő ezután ügyes összetanulással és műkedvelőktől szokatlan jó előadásban... Végül a tűzoltó-zenekar népdalegyvelege fejezte be a műsort, amit tánc követett.

(Székely Nép, 1911. ápr. 20.)

Dalos ünnep

Lélekemelőén szép ünnepség keretében tartották meg Sepsiszentgyörgyön a Romániai Magyar Dalosszövetség II. sepsiszentgyörgyi kerületének alakuló közgyűlését… Demeter Béla elnök indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy 1927-ben versenynélküli dalos ünnepet rendez április hó 18-án, húsvét másodnapján. Paál Lajos kézdivásárhelyi ref. lelkész meghívására – minthogy a kézdivásárhelyi ref. egyházi dalárda ugyanezen a napon üli 50 éves jubileumát – elhatározza a közgyűlés, hogy ezen első kerületi dalos ünnepet Kézdivásárhelyen rendezi meg.

(Brassói Lapok, 1927. febr. 3.)

Mozi-hírek

Részletesen beszámoltunk már arról a szenzációs húsvéti programról, amelyikkel mozgószínházunk vezetősége kedveskedik a közönségének, így csak rövid összefoglalásba ismertetjük a húsvéti műsort.

Április 4-én, szombaton és 5-én, húsvét első napján, délután és este a Walzerkönig című, németül beszélő filmoperette kerül előadásra. Johan Strausz, a világhírű zeneszerző életéből vett film egyik szenzációja, hogy a darabban előforduló magyar dalbetéten kívül a teljes kísérőzenét Dajos Béla és híres jazz-zenekara szolgáltatja.

Április 6-án, húsvét másodnapjának szenzációja: egy Napóleon-film, melyben a császár csak statisztál.

(Székelyföld, 1931. ápr. 5.)

Elsietett utazás

A Székelyföldre megjöttek a gólyák. Kézdivásárhely környékén többen láttak vonuló gólyacsapatokat. A torjai erdőkben pedig még most is csont tollú madarak vannak. Szegény gólyák, elsiették az utazást!

(Magyar Nép, 1932. ápr. 9.)

Legyen meg a feltámadás!

Még böjt van, szomorú böjt! Bűnbánat fogja el a lelkeket, szorongó szívvel bánja a bűnét minden gazda, hogy szervezetlensége és nemtörődömsége miatt a „vég“ bekövetkezett. Az őszi kiállítás eszméjének volt a gyümölcse, hogy az az egy pár szürke kis ember, a kiállítás rendezői életre hívták a szunnyadozó kézdivásárhelyi Gazdakört, melynek lelkes vezetői, a földmíves nép szenvedő sorstársai húsvét második ünnepén fel akarják támasztani ennek a vidéknek meghalt mezőgazdaságát. Szerény, csendes, kisemberek, erősen bízva az emberi jóságban, a becsületességben, az utolsó kísérletet teszik meg ezen a napon.

(Székelyföld, 1933. ápr. 13.)

Sportsiker

Húsvét vasárnapján a Kézdivásárhelyi SE a brassói IAR csapatát látta vendégül, amelyet 1:0 félidő után 3:0 arányban győzött le. A KSE győzelme a brassói volt bajnokcsapat ellen nagy feltűnést keltett.

(Keleti Újság, 1933. ápr. 19.)

Kínlódó árvaház

A Háromszékmegyei Erzsébet Árvalány-nevelő intézet alapításakor, 1872-ben gondot okozott, hogy Sepsiszentgyörgyre vagy Kézdivásárhelyre tegyék-e az árvaházat. Kézdivásárhely városa és lelkes asszonyai döntötték el a vitát, hatalmas áldozatokat hozva, túlszárnyalták a versenytársat….

Rendkívül érdekes az, hogy magánkezdeményezésre és társadalmi úton a székelység szívében felállított árvaházi intézet már kezdettől fogva, mint tanerőt, görögkeleti (ortodox) lelkészt is alkalmazott Popescu Joan személyében, ortodox vallású növendékeinek nevelésére. Miből kitűnik, hogy a székelység keblére ölelte a román árvát is a sajátja mellett, s ezért a nagy jótételért semmit sem követelt tőle. Ez az önálló, ízig-vérig székely intézmény még a védtelen román apátlan-anyátlan árvákat sem akarta elmagyarosítani.

Ma, hogy fennmaradhasson, a székely-magyár társadalom filléreit gyűjtögeti az Árvaház, és minden héten húsvét–pünkösd között teadélutánokat, kultúrestélyeket rendez, melyekre, hogy valamelyes adókedvezményekben részesüljön, örökké kérvényez a minisztériumhoz. És mindig hiába kérvényez... Az árvák száma 1886-ban 56 volt, s azóta is több-kevesebb.

(Brassói Lapok, 1934. jún. 16.)

Elfogták a betörés tettesét

Beszámoltunk annak idején arról a betörésről, amelyet Kovács András kézdivásárhelyi földbirtokos házában a birtokos kocsisa, Dancs Benkő József követett el. A kocsis húsvét napján az ablakon át behatolt Kovács András házába, s egy ládából háromszázezer lej készpénzt, öt aranygyűrűt, két karperecét és egy arany fülbevalót lopott el, majd megszökött.

A feljelentés nyomán a rendőrség napokig nyomozott a betörő kocsis után, akinek még cselédkönyve se volt, majd hivatalos körözést adtak ki ellene, de sikertelenül. A megkárosított Kovács András ötezer lej jutalmat ígért a nyomravezetőnek.

Az elmúlt napokban a kézdivásárhelyi rendőrséget Tordáról értesítették, hogy egy, a körözőlevélben adott személyleírásnak mindenben megfelelő, udvar helyszéki székely ruhába öltözött egyént vettek őrizetbe. Rendőrségi kísérettel útnak is indították Kézdivásárhely felé, ott szembesíteni fogják Kovács Andrással, s az előzetes vizsgálat lefolytatása után átadják a sepsiszentgyörgyi ügyészségnek.

Hír szerint Dancsnak nemcsak ez az egy betörés terheli a lelkiismeretét. A tordai rendőrség megállapította, hogy büntetett előéletű, és különféle bűncselekményekért már három évet ült börtönben.

(Keleti Újság, 1937. máj. 22.)

Kézdivásárhelyi statisztika

Dolgos ember                       15

Munkanélküli                       5547

Dolgozna, ha lenne mit        2

Ágak szerint:

Fakukac                                 48

Borkereskedő                       820

Aszfaltkoptató                      4200

Polgármesterjelölt                10

Képviselőjelölt                     20

Fogorvos                               2

Suszter                                   1452

Cipész                                    19

Csizmadia (az is egy híján húsz)

Pletykakovács                      7997

Mázoló                                  36

Nagyzoló                               3636

Egyébként:

Férfi                                       28

Nő                                          1834

Nőhetne 340

Leány (férjhez menendő)     1835

Fiatalember (házasulandó)  2

Az adatok további gyűjtését tudósítónk a fenyegető jelek miatt kénytelen volt abbahagyni – egyelőre.

(Brassói Lapok, 1934. jún. 16.)