Hernyóinvázió Lemhényréten

Már-már apokaliptikus látványt nyújt Lemhényréten az erdő egy része: a bükköst a hamvas gyapjaslepke hernyói támadták meg, becslések szerint mintegy száz hektáron rágva le a fák leveleit.
A rovarok ijesztő mennyiségben vannak jelen, de állítólag a fák túlélik az inváziót.

Néhány Lemhényréten hétvégi házzal rendelkező személy jelzése alapján kedden látogattuk meg a festői helyet, azon kevés háromszéki terület egyikét, ahol csend és nyugalom honol, jórészt a tengelytörő útnak köszönhetően. A kies helyen egy kártevő ütötte fel a fejét, olyan pusztítást végezve, hogy kilométerekről is be lehet azonosítani, amennyiben az ember tudja mit kell figyelnie.

Egy, a maga módján szépnek is nevezhető, hernyóról van szó, amiből gubózás után a hamvas gyapjaslepke fejlődik ki: a sárgás-zöldes vagy barnás (ezt a két színű hernyót találtuk a helyszínen, de a szakirodalom szerint vannak más színűek is – szerk.) bolyhos kis lény elsősorban az ún. kemény fákat, így a bükköt támadta meg, egy erdőrészen teljesen lerágva a fák leveleit.

A kártevő elképesztő mennyiségben elszaporodott, egyelőre egy patak és egy erdei út által behatárolt erdőrészt csupaszítottle. Egy-egy fa tövén százával találni hernyót, rengeteg el van pusztulva, a csermely medrében is marokszám hevernek. Szélmozgásra a fáról úgy hullottak, mint az esőcsepp, de nyomban célba vettek egy fát, és lassú mozgással elindultak a táplálékforrás irányába.

Fényképeinket Para Zoltánnak, a korábban a Natura 2000-es területeket is felügyelő Vinca Minor Egyesület vezetőjének küldtük el, véleményét kérve az esetről.

Az egyesületi elnök „civilben” válaszolt kérdéseinkre, leírva: nincs hatásos és jól bevált védekezés a rovar ellen, vannak permetek, de igazából az a tapasztalat, hogy a fa úgy védekezik, hogy „lerágatja magát”, majd újrahajt. „Gondolom, a meleg és hosszasan száraz időszaknak következménye a kártevő megjelenése” – írta Zoltán, aki szerint jellemzően lesz egy lombvesztés, de a fa rendszerint túléli a kártevő garázdálkodását. „Időszerűtlen és meglepő a jelenség, de már mindenképpen be kellett következzen, bár a lepke számára a legkedvezőtlenebb a periódus, ugyanis a fagyok beálltáig nem valószínű, hogy a hernyó be tud gubózni, így nagy valószínűséggel megfagy” – vélekedett a szakember.

Para Zoltán válaszára erősítenek rá az internetes források is, ugyanis a 35–65 mm nagyságú lepkéknek általában június–július a repülési idejük, így érthetetlen, hogy a kártevő hernyói miként kerültek ebben az évszakban Lemhényrétre. A világhálón keresgélve a HVG egy 2005-ös cikkére akadtunk rá, amelyben arról számoltak be, hogy 2004-ben 110 ezer hektáron okoztak kárt a hernyók, 2005-ben pedig Magyarországon legalább 280 ezer hektárnyi erdőterület fertőződött a gyapjaslepke petéivel.