Ezer Székely Leány Napja

Csíksomlyón idén is megrendezték az Ezer Székely Leány Napját: a sok évtizedes múltra visszatekintő rendezvény célja a székely népviselet és hagyomány megmentése és megőrzése. A népviseletbe öltözött fiatalok szombaton Csíkszeredából indulva, lovas szekerekkel vagy éppen gyalogosan, de együtt vonultak ki Csíksomlyóra a kegytemplomhoz, ahol szentmisével kezdődött az ünnepség.

– Ha a fiataljaink olyan lelkesen fognak közösséget építeni, ahogyan énekelnek, nevetnek, táncolnak az Ezer Székely Leány Napján, akkor nem lesz baj: Székelyföldnek nemcsak múltja és jelene van, hanem jövője is lesz – jelentette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke július elsején Csíkszeredában, az Ezer Székely Leány Napja rendezvény Szabadság téri megnyitóján.

Mint kifejtette, a negyvenes éveiket taposóknak még körülbelül húsz évig lesz ráhatásuk a régió társadalmi folyamataira, utána viszont már nem, helyükbe lépnek a most felnövekvő generációk, és hogy milyen jövőt teremtenek, az attól is függ, ma mennyire figyelnek rájuk. A megyei tanács elnöke a torockóiakat hozta fel példának, akik nem építenek cifra, rikító színű, sokemeletes házakat, mert odafigyelnek egymásra, és képesek gátat szabni egyéni vágyaiknak a közösség javára.

– A székely ruhába öltözötteket látva nem gondolunk anyagi hátterükre, arra, vajon milyen autójuk van, milyen okostelefonjuk, mennyi a fizetésük, hanem a jó, a szabad embert látjuk, aki tudatosan megőrzi a múltat, ezáltal gondoskodva a jövőről – fogalmazott Borboly.

Az Ezer Székely Leány Napja a köszöntőbeszédeket követően közös tánccal folytatódott a Szabadság téren. A csíksomlyói szentmise után a nyeregben gyűltek össze a székely ruhások – lányok és asszonyok összesen több mint kétezren, fiúk és férfiak pedig több mint ezren. Az idei rendezvény házigazdája Tusnádfürdő volt, jövőre pedig Csíkpálfalva lesz, mivel idén erről a településről érkeztek népviseletben a legtöbben a lakosság számához viszonyítva.

Amint a szervezők (a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány) képviselői fogalmaznak: felívelő rendezvényről van szó; bár sokan fanyalognak, vagy azt mondják, hogy lejárt ennek az ideje, a számok mást mutatnak. A fiatalok szeretnek „ünnepbe öltözni” testileg, lelkileg.

Az Ezer Székely Leány Napját Domokos Pál Péter néprajzkutató kezdeményezésére 1931-ben tartották meg először Csíksomlyón, hogy bemutassák a falvanként változó székely népviseletet és hagyományt. A világháború után betiltott ünnepet 1990-ben elevenítették fel. Az esemény mottója a kezdetektől ugyanaz: hitében erős, erkölcsében tiszta és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk. Minden év júliusának első szombatján tartják.