Elsődíjas kiszongorista

– Abigél iskolánk egyik legígéretesebb tehetsége, aki imád zongorázni. Már nagycsoportos kora óta tanul velem heti egy órában, aztán első osztálytól heti 2 órában, de nem telik el nap, hogy ne gyakoroljon. Rendkívül muzikális, mindig vidám, temperamentumos, jó felfogású kislány, amit megtanulunk órán, azt következő alkalommal már kívülről játssza – jellemezte tanítványát Kőmíves-Bokor Zsuzsa zongoratanár.
Abigél már előkészítős korában, élete első etűdversenyén is első helyen végzett, akkor 99 pontot ért el, idén viszont már 100 ponttal lett első díjas az immár VIII. alkalommal megszervezett marosvásárhelyi Egyenlő Eséllyel Országos Etűdversenyen. Az előkészítő–XII. osztályos zongora, illetve hegedű szakos diákok számára kiírt online vetélkedőn a versenyzőknek a kijelölt kötelező és egy választott etűd mellett még egy választott darabot kellett előadniuk. Az országból közel 50 zongorista jelentkezett be, vokacionális és amatőr képzésben részesülő diákok egyaránt versenyezhettek külön kategóriában.

– Nem számítottam arra, hogy első leszek. Azt éreztem, hogy az első háromban ott leszek. Izgatottan vártam az eredményt, és nagyon-nagyon boldog voltam, hogy első díjban részesültem. Úgy éreztem, hogy a gyakorlásnak megvan az eredménye. Egy megyei szintű, élőben szervezett etűdversenyen is részt vettem, és azon is szintén első helyezett lettem. Ezt azért emelem ki, mert ez volt életem első személyes jelenléttel lezajló versenye. Ez azért nehezebb az online versenynél, mert itt csak egy lehetőség van, azt kell maximálisan kihasználni – mesélte mosolyogva a diáklány.

Abigél három évvel ezelőtt szüleivel közösen döntött a zongora mellett.

– A hangszertanulást gyerekként kell elkezdeni, mert ilyenkor lehet a legjobban megalapozni a hangszeres játékhoz kellő különböző technikákat, amelyeket el kell sajátítani lépésről lépésre, és fokozatosan fejleszteni kell az évek során. Ebben a korban nagyon fontos, hogy a zene játékosan nőjön bele egy kisgyerek életébe, ezért igyekszem mindig játékos formában közel vezetni az új ismeretekhez, és így felkelteni az érdeklődésüket. Fontos, hogy a tehetség is gyerek tudjon maradni, aki játékos, pajkos, vidám, és a napi gyakorlás mellett maradjon ideje a barátokra, sportra, kirándulásokra és a hobbijára. Igyekszem nem csak szakmailag, hanem emberileg is közel kerülni a gyerekekhez, mert a legfontosabb a jó tanár–diák-viszony, az összhang kialakítása, mert csak így jöhet létre az egyéniség kinyitása, kibontakozása – tette hozzá a pedagógus.

Abigél számára a napi gyakorlás nem jelent megterhelést, imád zongorázni.

– Naponta legkevesebb fél órát gyakorolok, amikor versenyre készülünk, valamivel többet. Nagyon lámpalázas vagyok. A hasam görcsöl, és izzad a tenyerem. Egyfolytában a kezemet „birizgálom.”

Igyekszem úrrá lenni az izgatottságomon és az előadásra koncentrálni – tette hozzá.

Abigél szabadidejében tornászik és kézműveskedik, játszik a testvéreivel, segít édesapjának füvet nyírni, és kutyáikkal is foglalkozik. Filmrendezőnek készül, gyerekfilmeket szeretne készíteni.