Dicső napok emlékezete

A szigorítások kényszere miatt Sepsiszentgyörgyön, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének tagjai is csak korlátozott létszámban róhatták le kegyeletüket ‘56 hősei előtt. A város képviseletében Antal Árpád András polgármester, valamint Sztakics Éva leköszönt és Tóth-Birtan Csaba tisztségben maradt alpolgármester társult a származásukért és meggyőződésükért börtönnel sújtott, meglett, viszont meg nem tört férfiakhoz.

Az emberi méltóságért kiálló, valamint életüket áldozó hősök iránti tisztelet és hála kifejezéseként, a maréknyi csapat elsőként a városháza külső falán elhelyezett Gloria victis-táblát koszorúzta meg. Ennek megtörténte előtt azonban a még életben lévő sors- és bajtársai nevében Zsók László politikai elítélt szólt az egybegyűltekhez. Néhány tömör mondatban felidézte a budapesti és magyarországi ifjak és egyetemisták szabadságért folytatott küzdelmét és erdélyi társaik velük való közösségvállalását. Zarándokútjuk következő állomása a forradalom és szabadságharc első háromszéki áldozata, Szalay Attila egykori lakóháza volt. Ennek falán márványtábla emlékeztet az 1958-ban fegyházbüntetésre ítélt és következő évben ott máig ismeretlen körülmények között elhunyt, jeltelen sírban nyugvó vértanúra. Az emlékezés virágainak elhelyezése a Kónya Ádám Művelődési Ház kertjében emelt ‘56-os emlékműnél folytatódott, és a kommunizmus áldozatainak az Erzsébet parkban állított kopjafájánál ért véget.

Csendes főhajtás a céhes városban

Kézdivásárhelyen ezúttal három helyszínen emlékeztek a sztálinista terror elleni forradalom és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharc hőseire. 13 órakor a régi református temetőben, a Szoboszlay-perben kivégzett vértanúk emlékére állított kopjafánál a helyi önkormányzat, az RMDSZ Kézdivásárhelyi Szervezete, Fejér László Ödön szenátor, a Református Kollégium, a Történelmi Vitézi Rend kézdivásárhelyi állománya és civilek helyezték el a kegyelet koszorúit. A járványhelyzetre való tekintettel az előző évektől eltérően a refisek műsora elmaradt. Innen a megemlékezők a Hősök Emlékművéhez vonultak, ahol az említettek mellett a helyi középiskolák képviselői, a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet, a Kézdiszéki Székely Tanács, az EMNT Kézdiszéki Szervezete, a Maassluis Nyugdíjasklub és a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete koszorúzott. A rövid megemlékezés a magyar és székely himnuszok eléneklésével ért véget. Este ugyanott a Kézdiszéki és a Kézdivásárhelyi Székely Tanács, míg az 1956-os emlékműnél a Tegyünk Kézdiszékért civil tömörülés képviselői rótták le tiszteletüket a hősök előtt.