Csiga, poloska károsít

Sok eső esett a napokban, örvendenek a gombászok, kevésbé a kiskerttulajdonosok a sok csigának, mely ilyenkor éli világát. Ráadásul a spanyolcsiga mellett egyéb új és invazív kártevők is megjelentek az utóbbi években a kertekben, ezekről is kérdeztük a szakembert, hathatós segítséget remélve. A Sapientia kertészmérnöki tanszékének tanársegédjét, Szabó Károly-Attilát faggattuk a védekezés, ellentámadás lehetőségeiről.
Körülbelül 2014-től lépett elő a spanyolcsiga a kertek egyik fő kártevőjévé – mondta Szabó Attila – a leglehetetlenebb helyeken, 2 méter magas málnavesszőn is rágnak. Azért szaporodhatott el ilyen mértékben, mert nincs nálunk természetes ellensége. Preventív és környezetkímélő módszer, ha nedves rongyot, deszkát helyezünk ki a kertbe, és az azok alá nappali hűsölésre begyűlt csigákat összeszedjük és elpusztítjuk. Hasonló gócpontok megszüntetésével viszont ritkíthatjuk jelenlétüket. Ha viszont nem szeretnénk minden nap csigát szedni, használhatók a növényvédőszeres boltokban kapható granulátumok, nem szívódnak fel a növényekbe – nyugtatott meg a szakember. Nem ajánlott lesózni a csúszómászókat, ahogy még sokszor ajánlják egymásnak az emberek, mert a sók felhalmozódása árt a talajnak, viszont mészporból lehet védőgátat vonni az ágyások köré, az ugyanis kivonja a nedvességet a kártevőkből, így elpusztulnak, az elsavasodásra hajlamos talajnak pedig akár még jót is tehet az a kis mész. Létezik egy sajnos nálunk nem kapható készítmény is, amely biogazdálkodásban is alkalmazható, a Nemaslug, ez egy, csak a csigákra ártalmas fonálférget tartalmazó készítmény.
Ami a poloskát illeti, őshonos fajtáik nem okoznak számottevő kárt, viszont ahol jelen vannak, ott valószínűleg más rovarkártevőt is találunk. 2008-tól jelezték Európában, 2013-tól pedig Magyarországon is az ázsiai márványpoloska jelenlétét, amely – mint neve is jelzi – idegen kontinensről behurcolt, a Kárpát-medencében zavartalanul szaporodó fajta, mely gyakorlatilag minden­evő: gyümölcsöt, zöldséget egyaránt károsít szívogatásaival. Bár nálunk még nincs jelen, terjedése valószínűleg megállíthatatlan. Csak a széles spektrumú rovarölőszerek (piretroidok) hatásosak ellenük, amelyek hasznos rovarokat is elpusztítanak, de nincs más megoldás.
Látványosabb problémát jelentenek azonban az Erdély-szerte már most hatalmas populációkkal, 6–7-féle színváltozatban jelenlévő Harlekin-katicabogarak, amelyeket télen házak ablakréseibe, repedéseibe húzódva észlelhetünk tömegesen. Ez is ázsiai eredetű, és az emberi tudás korlátozottságát jelzi, hogy eredetileg biológiai növényvédelemre használták, mert nagy levéltetű-fogyasztó, ám kiderült, szereti az őshonos hétpettyes katica lárváit is, illetve a lágyabb növényi szöveteket is megrágja. Borászok panaszkodnak, hogy a fürtökben megbújó katicák elrontják a bort, de a málnába is belemászhat. Mivel már érésközeli állapotban eszik a gyümölcsöt, vegyszeresen sem lehet ellenük védekezni, a jóval korábban elkezdett, ( általános rovarölővel végzett) növényvédelmi beavatkozással lehet csökkenteni a fertőzést, világosított fel a Sapientia tanársegédje. <<

<<