Az állam 75 százalékot fizet

Megjelent a munkaügyi minisztérium gazdasági mentőcsomagja, amely egyrészt intézményesíti a „technikai munkanélküliség” intézményét, és ezzel párhuzamosan mentőövet dob a bajba került cégeknek, ugyanis az állam felvállalja, hogy a kényszerszabadság idejére fedezi a bérek 75 százalékát és annak adóvonzatát is, hívta fel a figyelmet Debreczeni László. A sepsiszentgyörgyi adószakértő arra biztatja az érintett vállalkozókat, mihamarabb döntsenek arról, hogy kényszerszabadságra küldik alkalmazottaikat, és ezt jelentsék a munkaerő-ügynökségen, majd igényeljék az utánuk járó állami támogatást is.

Az adótanácsadó magyarázata szerint a vonatkozó rendeletben két esetet különböztetnek meg. Egyik azon intézmények és vállalkozások esete, amelyeket katonai rendelettel bezártak, tehát nem tudnak tevékenykedni. Ilyenek például a kulturális intézmények, a bevásárlóközpontok, fogorvosi rendelők, vendéglők stb. Ezek összes alkalmazottjukat kényszerszabadságra küldhetik. A másik eset azon vállalkozásoké, amelyek bevételei márciusban legalább 25 százalékkal csökkentek a január-februári átlaghoz képest. Ők viszont alkalmazottaik 75 százalékát küldhetik kényszerszabadságra!

Papírmunkát igényel

Debreczeni László úgy véli, ez egy pozitív döntés, hiszen arra „kényszeríti” az érintetteket, hogy negyedannyi alkalmazottal és negyed gőzzel, de működésben maradjanak, és működtessék a gazdaságot is. Rámutatott: mindkét esetben a cégek az alkalmazottak kényszerszabadsága után az államtól megkapják a fizetések 75 százalékát és ezek adóvonzatát is. Hozzátette: előnyös az is, hogy ezeket az összegeket nem kell meghitelezni, hanem a munkaerő-ügynökségnél lehet igényelni, megkapják a pénzt, amiből utalhatják a 75 százalékos fizetéseket, és befizetik azok adóvonzatát.

Akik a katonai rendelet miatt zártak be, a munkaerő-ügynökséghez le kell adniuk a kényszerszabadságra küldött alkalmazottaik listáját, és mellékelni kell egy sürgősségi helyzetet igazoló bizonylatot (certificat de situație de urgență), amelyet a gazdasági minisztérium oldaláról tölthetnek le hamarosan. Azon cégek vezetőinek, akik forgalomcsökkenés miatt küldik el alkalmazottaik legtöbb 75 százalékát, ugyancsak egy névlistát kell benyújtaniuk a munkaerő-ügynökséghez, és mellékelni kell egy saját felelősségre kitöltött nyilatkozatot az üzleti forgalmuk visszaeséséről. Hamarosan megjelenik az erre az esetre használható számítási módszertan és a formanyomtatványok.

A vállalkozók is kérhetik

Debreczeni László felhívta a figyelmet, hogy a kényszerszabadság lehetősége az egyéni vállalkozókra és szabadfoglalkozásúakra is kiterjed, így azok a fogorvosok, fodrászok, kozmetikusok, személyi edzők, ügyvédek, közjegyzők stb., akik kénytelenek bezárni, havonta egy minimálbérnyi állami támogatást igényelhetnek! Hozzátette: némileg módosult a gyermeknevelési kényszerszabadságra vonatkozó rendelet, amellyel azok a szülők élhetnek, akiknek az iskolai kényszervakáció ideje alatt otthon kell maradniuk a 12 évesnél kisebb (vagy fogyatékkal élők esetében 18 évesnél kisebb) gyerekükkel. Esetükben az állam fedezi a nettó fizetéseket, ám ennek adóját a munkaadóra terhelték.

Debreczeni László beadvánnyal fordult az érintett hatóságok fele, hogy országos szinten hozzanak létre egy operatív csoportot, amely a felmerülő kérdésekre gyorsan tud válaszolni, mivel azt tapasztalják, hogy egyes helyi intézményvezetők másként értelmezik a vonatkozó rendeletet. A központból érkező gyors tisztázó válaszokkal elérhető lenne, hogy országos szinten egységesen alkalmazzák a rendeletet, mert most a legkisebb késlekedés vagy akadékoskodás is cégek bezárásához vezethet.