Árhullámra tervezték

A baróti Víz és Felső-Víz utcák lakóit egyelőre nem érintették azok a felújítási munkálatok – közművezetékek cseréje, aszfaltozás –, amelyek a város magasabban fekvő részein már jó ideje zajlanak, ám mégsem mondhatják, hogy teljesen kimaradtak a fejlesztésekből: zajlik a Barót-patak medrének szabályozása, annak pedig elsősorban ők a haszonélvezői.

A mederszabályozás szükségessége a 2005-ös árvíz után merült fel, azonban a 2010–2016 közötti időszakban is ismételten károkat okozott a nagyvíz, mint az a vízgazdálkodási hivatal által közzétett egyik tanulmányból is kiderül. Így például 2010-ben három lakást, tíz gazdaságot lepett el a hirtelen keletkező áradat Baróton, két híd szerkezetét mosta alá. 2016-ban újabb károk keletkeztek: egy ház, 52 gazdaság és három hektár szántóföld került víz alá, a 122-es megyei úton fél napig nem lehetett közlekedni.

„A munkálat első megvalósíthatósági tanulmányát 2006-ban készítették el, 2011-ben fogtak neki a mederszabályozásnak, melyet azonban pénzalapok híján 2013–14-ben abba kellett hagyni, 2015-ben kezdtek el dolgozni újra. 2017-ben a megvalósíthatósági tanulmányt is időszerűsíteni kellett az időközben bekövetkezett változások miatt”– olvasható az Országos Vízgazdálkodási Hivatal honlapján található tanulmányban.

A patakmedret a város területén nem csak szélesítették, mélyítették is, emeltek a töltésen, a mederfalat kőburkolattal megerősítették. A szabályozást azonban nem mindenki nézte jó szemmel. Voltak, akik azt sérelmezték például, hogy miért kellett a meder mentén a fákat kivágni, olyan polgár is akadt, aki kezdeményezte, hogy a mederszabályozás okozta „tájsebet” közösségi összefogással valamelyest korrigálják, vagyis telepítsenek futónövényeket a mederfalra, így téve elviselhetőbbé a beton-patakmart látványát.

A megyei vízgazdálkodási hivatal főmérnökétől, Sándor Lászlótól megtudtuk, a baróti árvízvédelmi munkálatok a vége felé járnak, idén nagy valószínűség szerint be is fejezik azokat. Mint mondta, megérti azokat, akik sajnálják a kivágott fákat, ám most már követelmény ilyen beruházásoknál, hogy a patakmedret úgy szabályozzák, főleg lakott területen, hogy levezesse azt a vízhozamot is, melynek bekövetkezési valószínűsége mindössze 1%, vagyis a száz esetből egyszer előforduló nagyon nagy áradatot. „Ehhez pedig elengedhetetlen volt a patak martján levő fák kivágása” – mondta.
Hozzáfűzte, mégis vannak helyek, ahol meghagyták a fákat, úgyszintén a mart sincs mindenhol kikövezve, csak ahol a terv szerint ez szükséges volt. Megjegyezte, gond ettől kezdve esetleg csak a visszafolyó sáncokkal adódhat, ezeket azonban működő lappancsokkal ellátni már a polgármesteri hivatal kötelessége.