Akik szépkorukban is dolgoznak

Dan Popa, a cikk szerzője akkor döbbent rá, hogy valami nincs rendben, mikor valamelyik nap taxiba ült a fővárosba, amit a 78 éves, Emil bá’ nevű sofőr vezetett. Kiderült, hogy az öregúr immár két éve űzi a fővárosban elég jó tapasztalatot igénylő szakmát. Elmondása szerint fia elveszítette az állását, és egyelőre nem tudott elhelyezkedni a szakmában, ezért inkább most született gyereke nevelésével foglalkozik. Így az újdonsült nagytata a pluszjövedelmét most a fiataloknak adja. Ami nem kevés, jó napon akár 200 lejt is keres, máskor meg este 70 lejt nyújt át a fiataloknak.

2016-ban 282 ezer, 2017-ben 308, míg tavaly már 310 ezer nyugdíjas vállalt pluszmunkát Romániában. A jelenség sokrétű, és nem kimondottan arról szól, hogy az idősek a gyerekeiket segítsék ily módon. A szerző szerint a legtöbben azért kénytelenek munkát vállalni, hogy a jövedelmüket egészítsék ki, ugyanis szépkorukban rá kellett döbbenniük arra, hogy negyven ledolgozott munkaév után az állam nem folyósít még annyi „nyögdíjat” sem, ami a mindennapi túléléshez elegendő.

A jelenség másik oka az akut munkaerőhiány, amit azzal sem tudnak visszaszorítani, hogy több ország jelentősen megemelte a nyugdíjazási korhatárt. Így Nagy Britanniában az elmúlt két és fél évben a munkát vállaló ötven év fölöttiek száma megduplázódott, annak ellenére, hogy míg 1998-ban 61 évesen lehetett nyugdíjba vonulni, addig ma már a korhatár 65 évre emelkedett. Dél-Koreában a nők átlagosan ma már 73 évesen (!) vonulnak nyugdíjba, Németországban pedig akik 1964 után születtek, 67 évesen tehetik csak le a lantot. A németek azt tervezik, hogy 2060-ig a nyugdíjazási korhatárt 69 évre tolják ki.

Mioritikus tájainkra visszatérve pillantsunk bele a romániai valóság mélyébe, ugyanis lényeges különbség van a nyugdíjkorhatár és a nyugdíjazási átlagéletkor között. Ugyanis egy tanulmány szerint nálunk a férfiak alig 56 évesen, míg a nők 55 évesen abbahagyják a munkát, természetesen az ország egészét nézve. Az átlagszám a korábban nyugdíjba vonuló belügyesek vagy a hadügyminisztérium, de akár a fokozottan veszélyes munkakörülmények között dolgozók miatt esik le ilyen mértékben.

A piac azonban nem úgy reagál a dolgozni vágyó nyugdíjasokra, mint az várható lenne: nem eléggé rugalmas a részmunka-szerződés bürokratikus része, a vállalkozók gyakran előítéletekkel kezelik az idősebbeket, és hiányoznak a továbbképzési lehetőségek is. A múlt év első felében alkalmazott 148 ezer személy közül 53 ezren voltak 45 év fölöttiek, a legtöbb személyt Temesváron, Bukarestben, Suceaván, Neamţ-ban és Jászvásáron alkalmazták.

Mindezt érdemes kiegészíteni friss adatokkal is: az országos szinten regisztrált munkanélküliségi arány 0,01 százalékponttal, 3,31%-ra csökkent február végén a januári rátához viszonyítva, 2018 februárjához képest pedig 0,63 százalékponttal esett vissza. Az Országos Munkaerő-elhelyezési Ügynökség szerint február végén 288.568 munkanélküli személy szerepelt a nyilvántartásban, ebből alig 61.559 személy részesült munkanélküli segélyben, a többi 227.009 nem.

A férfiak körében a munkanélküliségi arány a januári 3,39%-ról 3,38%-ra csökkent, a nők körében pedig 3,24%-ról 3,23%-ra. Az ügynökség adatsorából kiderül, a munkanélküliek nagy többsége, 83.168 személy 40 és 49 év közötti, 56.685 személy 55 év feletti. Az állástalanok száma a 25-29-es korosztályban a legalacsonyabb: 16.253.