A szülők felvilágosítása is fontos

A Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság adatai szerint 2017-ben Románia az első helyen szerepelt az EU-ban, ami a 15 év alatti anyák számát illeti, az Európai Unió összes esetének 41%-át képezve, az Eurostat adatai szerint.

A kiskorú anyák jelensége, amely Romániát Európa első helyeire emeli, összetett, melynek következményei hatással vannak mind az anyára, mind a gyermekre – figyelmeztetett a fogamzásgátlás világnapján (szeptember 27-én) a közegészségügy. Kiemelik: a „gyermeket szülő gyermekek” jelensége – több koraszülés, alacsony oltási hányad és társadalmi kockázatok – egy társadalmi jelenség, mert hatásai nemcsak egy anya vagy közösség helyzetére korlátozódnak, hanem láncszerűen érintik az érzékeny környezetben született és társadalmi kockázatoknak kitett gyermekek testi és érzelmi egészségét.

A Mentsétek Meg a Gyerme­keket hazai egyesület tavalyi felmérése szerint tíz, 18 éves kor alatti anyából öt soha nem volt nőgyógyászati vizsgálaton, ami a koraszülések négyszeres előfordulási hányadához vezetett. Közvetlen összefüggés áll fenn a még nem teljes érzelmi, de társadalmi fejlődéssel is járó túl fiatal anya és az egészségügyi oktatáshoz és orvosi szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya között is. Az idei fogamzásgátlás világnapja kampányának jelmondata a „Fogamzásgátlás: a te jogod, a te felelősséged is”, célja pedig az általános lakosság, de főleg a fiatalok és hátrányos helyzetűek tájékoztatása a fogamzásgátló módszerek fontosságára vonatkozóan a szexuális és reprodukciós egészségükkel kapcsolatos helyes választások meghozatala céljából.

Az adatok szerint a legérzékenyebb csoportok a 10–18 év közötti gyermekek, a vidéki környezetben, illetve a szegény társadalmi-gazdasági feltételekkel élő személyek, mentális fogyatékossággal rendelkezők.

Ugyanakkor, a fogamzásgátlásról fontos lenne beszélni az iskolákban is – hívják fel a figyelmet.

Dr. András Pál szülész-nőgyógyász főorvos szerint az ismeretterjesztés, és annak módja a legfontosabb.
– Ma már egy tizenéves az okostelefonján több órát tölt a szociális hálókon, és azt gondolom, hogy az információ eljuttatása ezeken a csatornákon kellene történjen. De az iskolai nevelés is legalább ennyire fontos kellene legyen, hiszen a gyerekek napi 7–8 órát tartózkodnak ott, ezért a felnőtteknek, tanáraiknak nyíltan kellene beszélniük a szexualitásról. Ha komoly beszélgető partnerként tekintünk rájuk, hatékony eredményeket érhetünk el – magyarázta az orvos.

Dulányi Szidónia pszichológus is hasonló véleményen van. Mint mondta, a mai fiatalok sokkal tájékoztatottabbak, mint szüleik voltak, éppen ezért több védekezési lehetőség közül választhatnak, amennyiben idejében és jól felvilágosítják őket.

– A téma tekintetében már rég nem erről kellene beszélni, hanem az időben elkezdett szexuális nevelésről, mert a prevenció életmentő is lehet. Fontos, hogy a szülők időben kezdjenek el erről beszélni, és biztonságot nyújtsanak a gyerekeknek, akkor is, ha valamilyen baj történik. Erről is kell szólnia a fogamzásgátlás napjának, hogy a szülők is „felvilágosuljanak” – mondta a szakember.