
Ausztria a hazája ennek a mutatós, szilaj, erőteljes fajtának. Eredetileg harci ló volt, cipelte a páncélos lovagokat és a málhát, különböző fajták bevonásával javítottak a mozgásán, azután erdőgazdasági igavonó munkákra tették alkalmassá a célzott tenyésztéssel. Burgundi, nápolyi és spanyol fajták is szerepet játszottak a nemesítésében. Marmagassága 170 cm körüli, leggyakoribb színe a pej, fekete, sárga és tarka.
2018. január 05., 00:032018. január 05., 00:03
Ausztria a hazája ennek a mutatós, szilaj, erőteljes fajtának. Eredetileg harci ló volt, cipelte a páncélos lovagokat és a málhát, különböző fajták bevonásával javítottak a mozgásán, azután erdőgazdasági igavonó munkákra tették alkalmassá a célzott tenyésztéssel. Burgundi, nápolyi és spanyol fajták is szerepet játszottak a nemesítésében. Marmagassága 170 cm körüli, leggyakoribb színe a pej, fekete, sárga és tarka.
A nyolcadik században, Károly uralkodása idején kezdődött meg a nehéz lovak tenyésztése. A salzburgi érsekség a középkorban sokat tett azért, hogy a noriker tenyésztését befolyásolja: a belföldi kancákat nem szabadott a külföldről származó ménekkel fedeztetni, és az állam csak olyan csikókat vásárolhatott, amelyek udvari fedeztetésből származtak. Ezzel a rendelkezéssel megalapozták és uralkodó elvvé tették az országos tiszta tenyésztést. A vulkan vérvonalhoz nehéz lovak tartoznak, durva nemességgel, kicsit hosszúkás, keretes fejjel és erőteljes alappal, a jó futtatáshoz. Ennek a vonalnak a kitűnő tulajdonságai áttörést hoztak. A nero lovak magas növésűek, elegánsak és figurális jó alappal és igen jó futtatási adottságokkal rendelkeznek. A diamant vonal egy könnyebb, igen tipikus fajta, száraz és drótos, szigorú fejvonalakkal és jó arányokkal. A tüzes szeme nyomán nevezték el diamantnak. Az elmar vonal az egyetlen párductarka vonal, amely andalúziai vért hord az ereiben. A schaunitzok igen kemény és jó munkalovak, gyorsak és temperamentumosak, amelyeket túl erős vérfrissítésnél kicsit érzékenyebben kell kezelni. A vérvonalak szerinti tenyésztés és ápolás fontos feltétele a norikerfajta fenntartásának.
Kép és szöveg: Nagy Ferenc
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!