A műemlékvédelem harcosai

Évek óta nem hallani híreket a Megyei Művelődési Igazgatóság háza tájáról, nyár óta azonban új igazgató került az intézmény élére Kelemen Antónia Izabella egyetemi adjunktus személyében, aki szeretné a tevékenységet láthatóbbá és érthetőbbé tenni. A szerdai sajtótájékoztatóját ennek a célnak rendelte alá.

A Megyei Művelődési Igazgatóság 2001-ben alakult a Megyei Műkincsvédelmi Hivatal és a Művelődési Felügyelőség (és azok hatásköreinek) összevonásával. Az intézmény nem szervez kulturális eseményeket, feladata a nemzeti kulturális örökség nyilvántartása és védelme, a vonatkozó törvények betartatása, a műemléképületek, köztéri emlékművek és ezek védelmi övezetébe tartozó épületeken végzett munkálatok, beavatkozások engedélyeztetése, majd a kivitelezés követése. A kulturális javak és műkincsekre vonatkozó végleges és ideiglenes kiviteli engedélyek kiadásában is ez az intézmény az illetékes, éppúgy, mint a magán- vagy közgyűjtemények akkreditálásában, múzeumok létrehozásában.

A műemlékek védelmi övezeteit a településrendészeti tervek (PUG) jelölik ki, amíg ezek nincsenek jóváhagyva, a 2001/422-es törvény értelmében ez városban a műemlék köré rajzolt 100 méter sugarú kört jelent, falun 200 métert, külterületen 500 métert. Az igazgatóság együttműködik a polgármesteri hivatalokkal, a kataszteri hivatallal, a területi és nemzeti műemlék-bizottsággal, a megyei rendőrfelügyelőség bűnügyi nyomozóosztályával és más szervekkel is.

Az intézménynek jelenleg öt munkatársa van, akik sokat járnak terepre, hogy a műemlékek állapotát ellenőrizzék. Ezzel egy időben felügyelik a dokumentációk hiánymentes összeállítását, illetve azok érvényességét, ellenőrzik, valamint követik a kivitelezési munkálatokat.

A törvények között nincs minden esetben megfelelő átfedés, azaz vannak általuk hiányosnak ítélt területek, amelyek bonyolítják a munkát, de az igazgatóság igyekszik a követelményekről tájékoztatni az érintett polgármesteri hivatalokat, hogy ne utólag gyűljön meg a bajuk egy nem jó helyen (pl. műemlék védelmi körzetében) felállított szoborral, nem megfelelően elhelyezett plakettel vagy bárminemű építkezéssel. Ezért júniusban körlevelet küldtek ki a tudnivalókról, amelyben adatokat is kértek a műemlékekről, sajnálatos módon a 46 önkormányzat közül hat érdemesítette válaszadásra a kérést. Igyekeznek tanácsadó szerv lenni, és bár a törvény előírja a büntetési kötelezettséget, ez csak a legvégső eszköz lehet a notórius törvényszegőkkel szemben.

„Nehezményezték, hogy tevékenységünk csak akadályozza a haladást az építkezéseknél, de kötelességünk a törvényeket betartatni, és ez az épített örökségünk védelmében történik” – mondta Kelemen Antónia. Ahol már nem tudtak semmit tenni a megóvásért, a 200 éves „nagybaconi lábasház” esetében, amit a tulajdonos lebontatott, már csak utólag történtek meg a szükséges lépések, az ügy a rendőrség hatáskörébe, majd törvényszékre került (felmentéssel végződött). Jelenleg a lemhényi Szent Mihály-templom, a nagyajtai unitárius és a dálnoki református templom felújítási munkálataira figyelnek fokozottan, a szentgyörgyi volt vágóhíd épületének (a Mikes Kelemen utca végében) ügyét, amely a Román Autóklub gondozásában és vészesen elhanyagolt állapotban leledzik, szintén figyelemmel kísérik, és szükség esetén átadják a rendőrségnek.