A kastélypark szerelmese

Hogyan tervezi a jövőt a Dél-Afrikában nevelkedett nemesi leszármazott – érdeklődtünk. Jankovich-Bésán Elemér igen közvetlen embernek bizonyult, a kérdésekre megfontoltan és átfogóan válaszolt. Beszélgetésünk angolul, séta közben zajlott, hiszen egy rövid bemutatkozás után jó házigazda módjára körbevezetett a közel kilenchektáros parkban, majd a kastélyban is.

Mint elmondta, lánytestvére Spanyolországban, fiútestvére Németországban él, elfoglalt üzletember, a családban ő az egyedüli, aki megtehette azt, hogy ideköltözik. Gyermekkorában sokszor hallott a családi összejöveteleken beszélni az árkosi kastélyról és a magyarországi ingatlanokról (ott is nagy birtokai, kastélyai voltak a családnak), ebből az időből még emlékszik a magyar nyelv zenéjére.

Azért költözött ide, mert sokévi állandó figyelmet követel az, hogy az ingatlant használhatóvá tegyék. Örvend annak, hogy ez az épület aránylag jó állapotban megmaradt, igaz, hogy sok kárt is tettek benne a kommunizmusban, nehéz betonfödémet építettek, mely terhelésétől a falak megrepedeztek, a kéményeket megszüntették, ráadásul most ezért – befektetés címén – az állam kártérítést is igényel.

Az utoljára ott működő Árkosi Kulturális Központ pedig távozásakor leszerelte a fűtésrendszert, ő maga egy szobát a földszinten, egyet az emeleten (és a lépcsőházat) egy kisebb zárt rendszer kiépítésével tett fűthetővé, hosszú távon azonban a faluban vagy egy kisebb melléképületben rendezne be magának otthont.

A gróf elmondta, nagyon szeret a természetben lenni, a francia és angol kertépítészeti jegyeket ötvöző park fontos a számára, nagy értéknek tekinti, de rengeteg a munka vele. A tó eliszaposodott, ki kell takarítani. Sok értéktelen fát kivágtak már, például tujákat, a park felső részén levő öreg gyümölcsös is valószínűleg arra a sorsra jut. A fából készült térplasztikák közül jó néhány elkorhadt, de nem lehet sem állagmegőrzésre költeni, sem eltakarítani őket az egyébként teljesen érdektelen minisztérium engedélye nélkül, amelynek a tulajdonát képezik. A brassói kertészeti egyetem szakemberei közreműködésével próbálja a park történelmi arculatát visszaadni, de nagy probléma a helybeli munkaerő hiánya, és hogy nincs jövedelmi forrás a munkálatokhoz, hiszen csak az ingatlan birtokjogát kapták meg.

Arra a kérdésre, hogy mennyire ismeri a székelységet, Jankovich Bésán Elemér elmondta, tudja, hogy itt mennyire fontos kérdés az identitás, és mennyi történelmi sérelem érte a székelyeket, de előrevivőbb lenne a jövőbe nézni. A fiataloknak inkább a fejlődési lehetőségeket kellene felmutatni, vagy azt tudatosítani bennük, hogy mennyi innovatív megoldás született magyar emberek által a térségben, például az építészet terén vagy mezőgazdaságban. Hasznosnak látná a kastélyban olyan események rendezését mint a TED-beszélgetések, de annak is örülne, ha sok ember megfordulna ott, mert ő nyitott a további javaslatokra.