Száztíz éve született Gál Lajos

Többször és több helyen jelent meg Gál Lajos születésének dátuma. Minden helyen 1900-at írnak, viszont különbözik a hónap és a dátum. Jelent meg május 9. és június 10. is. A pontos születési dátum tisztázására két személy volt segítségünkre: Süket Jenő, Csíkdánfalva polgármestere, és a Sepsiszentgyörgyön működő Gál Lajos Futókör vezetője, Csutak Tamás veterán atléta.

Az 1900. október 19-én kitöltött, 84-es számú anyakönyvi jegyzékben Gált egy l-lel írják, továbbá az olvasható, hogy aznap megjelent a csíkdánfalvi anyakönyvvezetőnél a helybéli 36 éves Gál József, aki bejelentette Lajos fia születését. A gyerek szülei: Gál József 36 éves kisbirtokos és a 32 éves, háztartásbeli Gál Józsefné Both Julianna. Mindketten dánfalviak, és mindketten római katolikusok. A Lajos nevű kisfiú születési dátumaként 1900. október 15., 11 óra van beírva.

Gál Lajos 22 éves korában Brassóba kerül szabómesterséget tanulni. Hosszútávfutóként került be az atlétika történetébe, de amint Rebendics József egyik írásában olvasható: „az alacsony, tömzsi, rokonszenves fiatalember – ahogy egy korabeli riport jellemzi – kiválóan síelt, nagyszerűen futballozott.”

Gál Lajos az 1930-as években hatszor volt Románia bajnoka maratonfutásban, és háromszor nyert Balkán-bajnokságot ugyanebben a számban. Érdekesség, hogy 1935-ben Károly román király Bukarestbe hívatta az atlétát, és személyesen tüntette ki, mint az év legjobb sportolóját. Románia őt nevezte az 1936-os berlini olimpiára, melynek maratoni versenyéről így írt a Brassói Lapok augusztus 11-i számában: „56 versenyző indult, eleinte Zabala (argentin) vezetett, majd visszaesett, és a japán Son győzött 2 óra 19 perc 11,2 másodperces olimpiai rekorddal. Gál szépen szerepelt, 2 ó 55.02 perces időeredménnyel a 23. helyen végzett, ami a nagy versenyen jó eredményt jelent.”

Csutak Tamás kutatásaiból tudjuk, hogy 1935-ben Gál Lajos részt vett a Párizs Maratonon. Mivel a szövetségnek nem volt a kiutazásra pénze, a bukaresti Gazeta Sporturilor gyűjtést szervezett, és ebből az összegből utazhatott a dánfalvi születésű atléta Párizsba, ahol 60 induló közül a huszadiknak ért be a célba.

Gál Lajos rendszeres résztvevője volt a világ egyik leghíresebb futóversenyének, a Kassai Maratonnak (ennél régebbi csak a Boston Maraton). Gál 1935-ben és 1937-ben harmadik, 1936-ban pedig hatodik lett Kassán. Érdekesség, hogy ez a maraton akkortájt Kisantant Bajnokságnak is számított, és a két harmadik helyével Gál kisantanti bajnok lett.

Gál Lajosnak szabóműhelye volt a brassói Kapu utcában. A Bécsi döntés után, 1940 őszén Sepsiszentgyörgyre költözött, itt is híres szabóműhelyt tartott fenn, és folytatta sportolói tevékenységét. A kis magyar világban, 1940 és 44 között a Kassai Maraton magyar bajnokságnak is számított. Gál a Kolozsvári AC színeiben vett részt 1942-ben és 1943-ban a felvidéki versenyen, ahol második, majd egy évvel később harmadik lett. Tegyük hozzá, szenzációs eredmény, hisz akkor már túl volt a 40. életévén.

A második világháború vége felé Gál Lajos tartalékos katona is behívót kapott, de a visszavonuláskor megszökött. 1944 őszén Györfi Péter Korondon találkozott Gál Lajossal, aki így mutatkozott be: atléta és szabó. Gál a második világháború áldozata lett, három más katonával együtt, a Györfivel való találkozás után pár nappal a szovjet hadsereg katonái kivégezték a korondi Bornyus-kertben. Az akkori sportvezetők innen vitték holttestét később Sepsiszentgyörgyre.

Gál Lajost három megye, Hargita, Brassó és Kovászna tiszteli, vallja magáénak. Térségünk két világháború közti időszakának egyik legjobb maratoni futója Csíkdánfalván született, a Brassói IAR és a Kolozsvári AC színeiben sportolt, Sepsiszentgyörgyön lakott, és ott alussza örök álmát. Tavaly, halálának 65. évfordulóján az atléta nevét viselő sepsiszentgyörgyi futókör kopjafát állított Gál Lajos tiszteletére. Szülőfalujában, Csíkdánfalván tornaterem viseli nevét.