Szembe úszni az árral

Még mielőtt bárki is megvádolna, leszögezném, nem a szóban forgó személy méltatása, ajnározása a célom. Ám annyi bizonyos, az illető közszereplő jóformán az egyetlen a csíki vidéken, aki felvállalta az állóharcot a mindenkori hatalommal. Csíkmadaras község polgármestere már akkor kitűzte a magyar lobogót a községházára, amikor nem választottként, hanem megbízottként a település elöljárója lett. Ez körülbelül hét éve történt. Bíró László azóta is azt vallja, a magyar nemzeti szimbólumnak ott a helye annak a községnek a polgármesteri hivatalán, amelyet magyarok, székelyek laknak.

Ez a zászló nem is zavart senkit jó pár évig, csupán egy ideje lett szálka néhány román politikus szemében, köztük is élen jár most regnáló prefektusunk. Úgy vélem, tiszteletre méltó a madarasi községvezető helytállása, hiszen a román média és a prefektúra nyomása dacára hű maradt elvéhez, hű maradt nemzetünk szimbólumához. Kapott ő ezért sajátjaitól is hideget, meleget egyaránt. Van, aki egyenesen bohócként tekint rá, olcsó színészkedésként értékelve a madarasi zászlóhisztériát. Ám egyet ne felejtsünk: vidékünkön egyelőre nagyítóval kell keresni azokat a magyar nemzetiségű elöljárókat, akik ilyen konoksággal ragaszkodnak egy olyan elvhez, amiért a többségi hatalom részéről megrovásra számíthatnak.

A magyar nemzeti szimbólumok használatához jogunk van, ezt Bíró László is jól tudja. És ehhez méltóan cselekszik. A gond annyi, hogy egyedül maradt harcával. Ám mit várjunk el olyan közszereplőktől és politikusoktól, akik szóban ugyan ki tudják kiáltani az autonómiát, de amikor konkrét tettre kerülne sor, meghunyászkodnak, háttérbe vonulnak és talán kuncogva követik társuk vergődését. Még maga a megyei önkormányzat elnöke is úgy fogalmazott egy román újságírói kérdésre az egyik múlt heti sajtótájékoztatóján, hogy bizony el kell beszélgessen a madarasi polgármesterrel a zászlóügy kapcsán.

Valóban ideje megróni a községvezetőt, megszidni azért, mert következetesen kitart egy ilyen ügy mellett, mert hite és meggyőződése szerint cselekszik? Az ilyen személyt le kell ültetni és elnémítani, nehogy már ő legyen a követendő példa? És meg kell még büntetni, egyszer, kétszer, háromszor?