HIRDETÉS

Komoróczy György

2012. május 16., 12:47

Nyírő és Nyirő

A lexikonokban, tankönyvekben, becses névtudományi és irodalomtörténeti munkákban általánosan használt hosszú í-s Nyírő változat mellett a pünkösdi újratemetés apropóján az utóbbi hetekben a sajtóban elszaporodott a rövid i-s Nyirő forma. Az újratemetés szervezői hangoztatják, az író családtagjai ragaszkodnak a rövid i-s formához. Még a könyvkiadókat is figyelmeztették erre a rendszerváltozás utáni években – szokták mondani a temetés előkészítői. A családtagok például ilyen indokokat emlegetnek: rövid i-vel anyakönyvezték, 2. madridi síremlékén is rövid az i, 3. maga az író is így írta nevét.

Névtudományi szakmunkák szerint ebben a családnévben hosszú az í, mert származásbeli kapcsolatban van a nyír \'(ollóval) levág\' szóval. A mesterséggel, foglalkozással kapcsolatos nevek csoportjába tartozik, jelentése: \'borbély, birkanyíró\'. Ilyen név még például a Bordás (bordakészítő szövőszékhez), Kenyeres (pék), Tőkés (favágó) stb. A Nyírő névben magas hangrendű az í, azért magas a név véghangzója is. Szótörténeti kutatások bizonyítják, hogy a 18. században elkezdődött a nyír szónak mélyhangú toldalékolása, ezért a nyírő mellett van nyíró változat is, és van a nyíret mellett nyírat is, a köznyelvi nyiratkozik forma mellett él ma is a tájnyelvi nyiretkezik is. A \'valakit megöl\' jelentésű kinyír talán az argóban (szlengben) alakult ki. Mielőtt helyesírás-történeti vagy -szabályzati kérdésekre térnénk, talán tanulságos lehet megemlíteni néhány olyan rangos művet, amelyekben következetesen a hosszú í-s Nyírő József fordul elő: Benedek Elek irodalmi levelezése (Kriterion, Bukarest 1979), A Marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság levelesládája (Kriterion, 1973), A magyar irodalom története (Akadémiai Kiadó, Budapest 1982), Romániai Magyar Irodalmi Lexikon (Erdélyi Múzeum Egyesület-Kriterion, 2003) stb. Művelődéstörténeti, nyelvtudományi munkákban, a Nyírő változat található évtizedek óta. A néhány éve Budapesten kiadott hat kötetes életrajzi lexikonban is a Nyírő József névváltozat fordul elő.

A hosszú í vagy rövid i, azaz a Nyírő vagy Nyirő? vitájának eldöntésében leginkább talán a helyesírás-történet segíthet. A két világháború közt megjelent művek borítóin (Révai-kiadás) a szerző neve nyomtatott betűkkel: NYIRŐ JÓZSEF formában látható. 1954-ig az volt a szabály, hogy a hosszú í nagybetű-párjára sem kézírásban, sem nyomtatásban nem teszünk ékezetet. De az nem jelentette azt, hogy az ilyen nagybetűs I rövid! A zavart minden bizonnyal az okozhatta és okozhatja, hogy a rövid i nagybetű-párjára sem járt pont, sem kézírásban, sem nyomtatásban. 1954-től – nem sokkal az író halála után!! – megváltozott a szabály: a rövid nagy I-re ma sem jár pont, de a hosszúra ékezetet teszünk: Írország; mondatkezdő helyzetben: Ígér, Íme! stb. Hogy ezt a szabályt ismerték-e vagy ismerik-e az író családtagjai, most nem tudjuk eldönteni. Az viszont bizonyos, hogy a Madridban elhunyt író a Benedek Elekhez írt három, a Tompa Lászlóhoz írt két levelében a hosszú Nyírő József aláírást használja. Mi több: Elek apónak két levelet Nyírő Jóskaként küldött.

Nehezen képzelhető el, hogy a többtucatnyi erdélyi, magyarországi, nyugat-európai egyetemi tanár, tudományos kutató, irodalomtörténész, kiadói szerkesztő, újságíró, korrektor, olvasószerkesztő, egyszóval: az életmű gondozói közül senki sem vette észre vagy ne tudta volna a rendszerváltás, illetve az újratemetés elindítása előtt, hogy az író rövid i-vel írta vezetéknevét. Amint azt állítólag a családtagok mondják. De az is feltételezhető, a családtagok csupán a Révai-kiadás borítójához ragaszkodtak. Akkor pedig a sajtónak is vissza kell térnie a Nyírő József írásmódhoz.

A szerző székelyudvarhelyi nyelvművelő

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
11 HOZZÁSZÓLÁS
Oláh-Gál Elvira 2017. március 07., kedd

Székelyek és székelyek

A Városháza feliratért mintegy másfélszázan tiltakoztak. Már akkor féltettem a szervezőket, amikor a mindig „névtelen”, és mindig elvtelen kritikusok kezdték kommentálni.

Szőke László 2017. március 07., kedd

A helyi újságírók védelmében

Az erdélyi, székelyföldi magyar újságíró az eddigi 27 év alatt kialakult sztereotípia szerint mind-mind be van kötve valamelyik párthoz vagy gazdasági érdekcsoporthoz, mindig megmondják neki, hogy mit írhat meg s mit nem.

HIRDETÉS
Kovács Attila 2017. február 09., csütörtök

Ha nincs tovább

Hogy egyre kevesebb a személyszállításra használható vasúti kocsi az országban, már jó néhány éve ismert, és az sem újdonság, hogy a vonatozók számának apadásával párhuzamosan a vagonok száma is szépen lecsökkent.

Szőke László 2017. február 07., kedd

Kartellgyanú, avagy miért élünk minimálbéren

Már rég gyanús nekem, hogy miért is kullog Udvarhelyszék, Hargita megye az országos átlagfizetések toplistájának végén.

HIRDETÉS
Fülöp-Székely Botond 2017. január 31., kedd

Alkoholra váltott jólelkűség

Olyan esetek jutottak a fülembe, hogy a rászorulók nem elfogyasztották az élelmiszert, hanem elcserélték, eladták. Ilyenkor a „kiskereskedés” végén alkohollá válik az adományként kapott eledel. Valaki meglepődik ezen?

HIRDETÉS
Vélemény
Szőke László: Székely Székelyföldet, erdélyi Erdélyt!

Lépjünk hátrébb a napi csatazajtól, és tegyük fel a kérdést, mielőtt még mások ...

Kozán István: Nomen est omen

A közösségi portálok rávilágítottak arra, hogy Székelyföldön nemcsak a román nyelv ...

Szüszer-Nagy Róbert: Ilyen a kihelyezett munkanap

Óriási lelkesedéssel számolt be a megyei tanács sajtószolgálata, hogy „Hargita Megye Tanácsának ...

HIRDETÉS
Legnézettebb
HIRDETÉS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS