Komoróczy György

Komoróczy György

Nyírő és Nyirő

2012. május 16., 12:472012. május 16., 12:47

2012. május 16., 15:022012. május 16., 15:02

A lexikonokban, tankönyvekben, becses névtudományi és irodalomtörténeti munkákban általánosan használt hosszú í-s Nyírő változat mellett a pünkösdi újratemetés apropóján az utóbbi hetekben a sajtóban elszaporodott a rövid i-s Nyirő forma. Az újratemetés szervezői hangoztatják, az író családtagjai ragaszkodnak a rövid i-s formához. Még a könyvkiadókat is figyelmeztették erre a rendszerváltozás utáni években – szokták mondani a temetés előkészítői. A családtagok például ilyen indokokat emlegetnek: rövid i-vel anyakönyvezték, 2. madridi síremlékén is rövid az i, 3. maga az író is így írta nevét.

Névtudományi szakmunkák szerint ebben a családnévben hosszú az í, mert származásbeli kapcsolatban van a nyír \'(ollóval) levág\' szóval. A mesterséggel, foglalkozással kapcsolatos nevek csoportjába tartozik, jelentése: \'borbély, birkanyíró\'. Ilyen név még például a Bordás (bordakészítő szövőszékhez), Kenyeres (pék), Tőkés (favágó) stb. A Nyírő névben magas hangrendű az í, azért magas a név véghangzója is. Szótörténeti kutatások bizonyítják, hogy a 18. században elkezdődött a nyír szónak mélyhangú toldalékolása, ezért a nyírő mellett van nyíró változat is, és van a nyíret mellett nyírat is, a köznyelvi nyiratkozik forma mellett él ma is a tájnyelvi nyiretkezik is. A \'valakit megöl\' jelentésű kinyír talán az argóban (szlengben) alakult ki. Mielőtt helyesírás-történeti vagy -szabályzati kérdésekre térnénk, talán tanulságos lehet megemlíteni néhány olyan rangos művet, amelyekben következetesen a hosszú í-s Nyírő József fordul elő: Benedek Elek irodalmi levelezése (Kriterion, Bukarest 1979), A Marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság levelesládája (Kriterion, 1973), A magyar irodalom története (Akadémiai Kiadó, Budapest 1982), Romániai Magyar Irodalmi Lexikon (Erdélyi Múzeum Egyesület-Kriterion, 2003) stb. Művelődéstörténeti, nyelvtudományi munkákban, a Nyírő változat található évtizedek óta. A néhány éve Budapesten kiadott hat kötetes életrajzi lexikonban is a Nyírő József névváltozat fordul elő.

A hosszú í vagy rövid i, azaz a Nyírő vagy Nyirő? vitájának eldöntésében leginkább talán a helyesírás-történet segíthet. A két világháború közt megjelent művek borítóin (Révai-kiadás) a szerző neve nyomtatott betűkkel: NYIRŐ JÓZSEF formában látható. 1954-ig az volt a szabály, hogy a hosszú í nagybetű-párjára sem kézírásban, sem nyomtatásban nem teszünk ékezetet. De az nem jelentette azt, hogy az ilyen nagybetűs I rövid! A zavart minden bizonnyal az okozhatta és okozhatja, hogy a rövid i nagybetű-párjára sem járt pont, sem kézírásban, sem nyomtatásban. 1954-től – nem sokkal az író halála után!! – megváltozott a szabály: a rövid nagy I-re ma sem jár pont, de a hosszúra ékezetet teszünk: Írország; mondatkezdő helyzetben: Ígér, Íme! stb. Hogy ezt a szabályt ismerték-e vagy ismerik-e az író családtagjai, most nem tudjuk eldönteni. Az viszont bizonyos, hogy a Madridban elhunyt író a Benedek Elekhez írt három, a Tompa Lászlóhoz írt két levelében a hosszú Nyírő József aláírást használja. Mi több: Elek apónak két levelet Nyírő Jóskaként küldött.

Nehezen képzelhető el, hogy a többtucatnyi erdélyi, magyarországi, nyugat-európai egyetemi tanár, tudományos kutató, irodalomtörténész, kiadói szerkesztő, újságíró, korrektor, olvasószerkesztő, egyszóval: az életmű gondozói közül senki sem vette észre vagy ne tudta volna a rendszerváltás, illetve az újratemetés elindítása előtt, hogy az író rövid i-vel írta vezetéknevét. Amint azt állítólag a családtagok mondják. De az is feltételezhető, a családtagok csupán a Révai-kiadás borítójához ragaszkodtak. Akkor pedig a sajtónak is vissza kell térnie a Nyírő József írásmódhoz.

A szerző székelyudvarhelyi nyelvművelő

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Kozán István

Kozán István

Mars helyett inkább tényeket

Megyeitanács-elnökként gyöngyözte ki magából Biró Barna Botond a parajdi betonhiány hallatán, hogy az érintett „cégnek nincs mit keresnie Parajdon, szakmai arrogancia jellemzi őket”, meg egyébként is „Mars!”. Ennél azért többet várunk.

Kozán István

Kozán István

Ünneprontás

Minden kudarc egy esély is lehetne valami jobb kezdetére – valahogy így gondoltuk, miután végigszenvedtük a televízió képernyőjén keresztül a Sepsi OSK fociklub utolsó meccsét az első osztályban. Naivak voltunk.

Szüszer Róbert

Szüszer Róbert

Helló, ez már az új világ!

Ezt csinálja utánunk a hanyatló nyugat és a feltörekvő kelet: egy matekzseni próbálja bizonygatni igazát egy Facebook/TikTok-sztárral szemben!

Kozán István

Kozán István

A megyei tanács jogászai már nem teljesítenek jól?

Saját magának mond ellent vagy egyszerűen előremenekül Borboly Csaba? Esetében akár mindkettő igaz lehet. Nekünk azonban emlékeztetnünk kell a politikust arra, amiről ő ma már hallani sem akar.

Kozán István

Kozán István

Ideje

Munkaszüneti napok idejére is mindig két táborra oszlik az ország lakossága: azokra, akik szerint „végre”; és azokra, akik szerint „hát hogyne”.

Kozán István

Kozán István

Nyilván ezért is a média a hibás

Elhívták a sajtót egy olyan rendezvényre, amelyen három órán keresztül a pásztorkutyák és a turisták közötti békés megférés lehetőségeiről volt szó. Megoldást nem nagyon találtak a problémára, a médiát azonban jól megszidták.

Vendégszerző

Vendégszerző

Nyomtatott magyar szó, vaj, útlevél

Habár nem minden úgy alakult, ahogyan azt annak idején megálmodtuk, a változás kétségtelen.