Meghallják-e Orbán üzenetét?

Mi volt az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem legfőbb politikai üzenete? Hírfogyasztótól és hírelemzőtől függően persze, más és más, én most a saját verziómat fogom a tisztelt olvasók szeme elé tárni, összekötve valamivel, ami nagyon szúrta a héten a szememet, bántotta józan eszemet.

Szerintem a legfontosabb mozzanata a tábornak az volt, amikor Orbán Viktor szombaton, a feltett kérdésekre válaszolva, azt mondta: „Akkor leszünk erősek, ha a határon túli területeken a közösségeink képesek egységet mutatni, ezért mindent támogatunk, ami az egység felé vezet. A Fidesz, illetve a magyar kormány nem szervezeti formákat, szervezeti megoldásokat támogat, hanem legjobb meggyőződésünk szerint azokat az embereket, szervezeteket keressük, amelyek, mindegy, hogy milyen szervezeti formán keresztül, de a végén a közös nagy egységes fellépés felé akarják terelni az itt élők életét. Ezekkel az emberekkel, szervezetekkel vagyunk jó kapcsolatban.”

Érdemes megnézni Tőkés László arcát, miközben a miniszterelnöknek ezek a mondatok elhangzanak a szájából (látható a Székelyhon.ro videójában). Ugyancsak érdemes megfigyelni a feszült várakozást Németh Zsolton, mikor Orbán Viktor ennek a kérdésnek a megválaszolására készülődött, majd azt a feszültség-levezető, már megnyugodva jóváhagyó heves bólogatást, amikor kiderült, hogy milyen irányba tereli Orbán a mondanivalóját.

Számomra ezek a mondatok, ezek a gesztusok a következőt jelentik: Orbán nem mondta ki, sem konkrétan, sem átvitt értelemben, hogy a kormánnyal, a Fidesszel a legjobb kapcsolatban az alakuló Erdélyi Magyar Néppárt lesz, s azt sem, hogy ennek a magyarságot erősen tartó egységnek garanciájaként a majdani néppártot látja, pedig lehet, hogy ezt elvárták (volna) tőle. Tőkésék alakulatát semmilyen formában nem emelte ki a többi közül, mindössze annyit mondott: az egységet támogatja, és az egységet támogató egyéneket és szervezeteket.

Milyen furcsa, hogy ez a romániai magyar „baloldali” sajtónak – értve ez alatt a néhány száz olvasóval vergődő, magasröptű „kozmopolita” gondolatokat ezekkel hűségesen napról napra megosztó „országos” napilapot – ez a diskurzus igazából fel sem tűnt. Az egykor még tisztességes újságírást művelő, de mára már lassan a szélsőbaloldali eszmékkel összekeveredett véleményvezérek napokig képesek voltak csámcsogni Orbánnak az internacionalizmust elutasító üzenetén, összemosva rögtön mindenféle jobbikos agyrémekkel, úgy állítva be, mintha ez a kozmopolitizmus, a civilizáció eszméi ellen történő merénylet volna. Holott mindössze arról van szó, s ezt egyébként Orbán többször kihangsúlyozta korábban is, hogy azt szeretné, ha Magyarországon a magyar emberek érdekei volnának az elsők, s nem azoké, akik esetleg ott sem élnek, hanem egy távoli irodában, pénzéhesen nyomogatják a képernyőt. Salamon Márton László vezércikkében egyenesen azzal vádolja Orbánt, hogy a miniszterelnöknek az, „aki nem dolgozik, ne is egyék világa” „semmivé teszi azt a civilizációs többletet, (…) amely révén ma már a társadalom, az állam nem hagyja éhen pusztulni a nyomorékot, nem űzi a várfalakon kívülre a vakot, a némát, a pestisest”.

Salamon készakarva nem hallja meg, amikor elhangzik, hogy szó sincs az elesettek cserbenhagyásáról, mindössze annyi hiányozna még egy igazságosabb társadalom fenntartásához, hogy aki dolgozni tudna – de nem teszi meg, mert hiányzik belőle ehhez az akarat, kényelmesebb neki segélyből élni –, az dolgozzon is, mert ezáltal nagyobb hasznára válik a társadalomnak és saját magának is. Kérdem én: civilizációs többlet, elvárás az, hogy a lustát is felkarolja a társadalom? De azok, akik Orbánból előszeretettel faragnak nácivezért, Viktor-gyűlölettől elvakulva, szerencsétlen tömegek munkatáborokba való tereléséről vizionálnak. Tulajdonképpen a sajtószabadság „élharcosai” már ellenbizonyítékai saját állításaiknak, s most sajnálom, hogy szélesebb tömegben is kénytelen voltam terjeszteni elszállt gondolataikat.

Szóval egységre szólított fel Orbán, és nem állt ki a néppárt mellett, legalábbis nyilvánosan nem. S mivel mindig az szabja meg a következő egy évre az irányt, amit Orbán a Tusványoson elmond, az elkövetkezendő időben mindenki törekedni fog az egységre, és sokat fogják az együttműködés kifejezést hangoztatni. Elméleti szinten egységben lesz az erdélyi magyarság, a gyakorlatban azonban a bukaresti részleg már most erősen kilóg belőle... Mindenféle szinten.