Marosvásárhely: Komolyan? Mikor?

Meghűl, megáll, megalvad (ki-ki válassza, amelyiket akarja) a vér az emberben, amikor szétnéz az úgymond érdekképviseletünk háza táján. A marosvásárhelyieket csak úgy félreteszik. Nem szeretném védeni őket, de valaki nem gondolt arra, hogy talán nem a „pórnép”, hanem a csúcsvezetőség a hibás? Nem hoztak már túl sok hibás döntést? Nem érzik, mennyire fájdalmas azoknak, akik huszonkét éve folyamatosan a tulipánra szavaznak? Nem értik egyesek, hogy azok az idősek, akik kötelességtudatból (?!) a tulipán mellé ütik a pecsétet, már érzelmek nélkül, pusztán az alkotmány adta joguknál fogva szavaznak? Van, aki ezt nem érzi, nem akarja érezni.

Távol álljon tőlem, hogy a vásárhelyi szervezetet védjem. Még nincsenek magyar utcanevek, a tömegrendezvényeken általában románul köszöntik az egybegyűlteket. Ennek ellenére nem a helyi szervezet a hibás. Az ugyanis (sajnos?) megtartotta a tanácstagjai számát az önkormányzat képviselő-testületében. A fő felelős az, aki a körzeti elnökök szavával élve, az utóbbi jó néhány évben lenyomta a torkukon az esélytelen jelölteket. Igen, polgármesterjelöltekről van szó. Azzal, hogy két lufit elengedek, még nem lesz kampány, vagy ha három emberrel beszélek, nem lesz biztos a polgármesteri szék. Ahogyan a helyi önkormányzat képviselőinek, úgy a legutóbbi polgármesterjelöltnek, illetve minden egyes segítőjének le kellene mondania. Aki nem tesz semmit, arra semmi szükség...

Sajnálatos, hogy egyesek „egyedül maradtok–nincs esély–mi vagyunk a megoldás–csak mi” felfogása miatt nem egy, hanem több fiatal, tenni akaró személy kimaradt a helyi törvényhozásból. Erre érkezik a „felmentő sereg” és közli: jó munkát végeztetek, minden irredentát távol tartottatok, ezért leváltunk titeket! Kérdés, mikor volt utoljára Marosvásárhelyen az, aki elrendelte a „tisztogatást”? Mit jelent a tisztogatás? Ki és ami a legfontosabb: mikor képviseli majd valaki a marosvásárhelyieket? Mikor lesz a lakos az első, és a kormánypozíció a második?

Kérdezhetjük a marosvásárhelyiek által megválasztott szenátortól, illetve a két parlamenti képviselőtől, mikor lesz meleg víz? Elvégre azért pecsételtek a tulipán (nem a jelölt neve) mellé az emberek, hogy  képviseljék őket és segítsenek nekik. Vajon rászolgáltak a bizalomra? Huszonkét év után először meg kellene kérdezni őket, és meg is kellene hallgatni amit mondanak.

Megjelent  a Vásárhelyi Hírlap július 23-i számában