Dénes László
2012. szeptember 20., 12:312012. szeptember 20., 12:31
Az udvarhelyi sajtó egy részében a múlt hónap végén ilyen címek jelentek meg egy kocsmai rendezvény kapcsán: Vinetát sütöttek a G- Caféban, Vinetareceptek a város krémjétől, Gyere, süssünk vinetát! stb. Rögtön érdemes leszögezni: a vineta kifejezés a magyar köznyelvben nem létezik, mai nyelvi normarendszerünkön kívüli idegen szó, még akkor is, ha az akadémiai értelmező kéziszótárban megtalálható, vinetta formában.
Ugyanis a szótár is csak egy rétegnyelvi jelenségként említi, ami román jövevényszóként terpeszkedik az „erdélyi magyarban”, jelentése: padlizsán. A Kelet-Indiából a gyarmatosítással Európába került Solanum melongena a burgonyafélék családjába tartozó növényfaj, zöldségféle, amelynek termését magyar nyelvterületen neveztek még tojásgyümölcsnek, ritkábban törökparadicsomnak vagy kékparadicsomnak, de vinetának addig sohasem, amíg a trianoni országvesztéssel Erdély át nem került Romániához s az erdélyi magyarok köznapi nyelvében meg nem jelentek a Balkánról betüremkedő idegen elemek. Míg padlizsán szavunkat minden nemzettársunk ismeri, addig a „vinetát” csak a nyelvromlás útjára lépett erdélyiek. Olyannyira csak ők, hogy a magyarországi szakácskönyvek és receptportálok a vinetát, vinettát egyenesen „erdélyi padlizsánkrémként” propagálják, mintha a feldolgozott termésnek lenne ez a neve. Tehát ők úgy tudják, hogy a megsütött, feldarabolt és pépesített tojásgyümölcsnek a kertben még padlizsán, az ebédlőasztalon már vineta a neve.
Semmi szüksége a magyar embernek arra, hogy a már létező, meghonosodott és közismert elnevezések és szinonimáik helyett újakat, idegen eredetűeket emeljen be páratlanul gazdag szókincsébe. Akinek netán mégsem tetszik az arab eredetű padlizsán, használhatja a kékparadicsomot, hiszen a román „vînăt” szó is – ami a vinete alapja – csak annyit jelent: kékeslila, lila. Miért kellene nekünk románul emlegetnünk a zöldségek, gyümölcsök, termések neveit? Nem terem Óromániában semmi olyasmi, ami nálunk ne teremne s aminek ne lenne szép magyar neve.
S hogy ez mennyire így van, példa rá egy szintén hargitai kiadvány, a Székely Konyha című „gasztronómiai melléklet” friss száma, amely padlizsános ételekkel, sokféle padlizsánkrémmel van tele, nagyon helyesen. Kár, hogy a szerkesztője engedményt tesz a nyelvi romlásnak, s zárójelben megjegyzi egy helyütt: a padlizsánt vidékünkön többnyire vinettaként ismerik. Ha sikerülne végre kiirtanunk beszédünkből a fölösleges román szavakat, akkor nem kellene azon morfondíroznunk, hogy most akkor egy vagy két t-vel vineta a vinetta. Hiszen valójában padlizsán.
Kozán István
Saját magának mond ellent vagy egyszerűen előremenekül Borboly Csaba? Esetében akár mindkettő igaz lehet. Nekünk azonban emlékeztetnünk kell a politikust arra, amiről ő ma már hallani sem akar.
Kozán István
Munkaszüneti napok idejére is mindig két táborra oszlik az ország lakossága: azokra, akik szerint „végre”; és azokra, akik szerint „hát hogyne”.
Kozán István
Elhívták a sajtót egy olyan rendezvényre, amelyen három órán keresztül a pásztorkutyák és a turisták közötti békés megférés lehetőségeiről volt szó. Megoldást nem nagyon találtak a problémára, a médiát azonban jól megszidták.
Vendégszerző
Habár nem minden úgy alakult, ahogyan azt annak idején megálmodtuk, a változás kétségtelen.
Kozán István
Parlamenti választás után gratulálni kell a győztesnek – jelen esetben saját magunknak, erdélyi, székelyföldi magyaroknak –, és egyúttal érdemes némi következtetést is levonnunk. Csak ezek után szabad továbblépni.
Rédai Attila
Tévednénk, ha azt hinnénk, hogy Călin Georgescu üstökösszerű felbukkanása egyszerűen a TikTok algoritmusának számlájára írható.
Bálint István
Tizenöt éves lett a Székelyhon. Szinte nincs az életnek olyan területe, ami ne változott volna meg radikálisan az elmúlt másfél évtizedben. Ez pedig az online médiafogyasztásra hatványozottan érvényes.
szóljon hozzá!