Rovatok

Egyre érdekesebbek vagyunk a nyugatiak számára – telefonbeszélgetéseinket is lehallgathatják, lakóhelyünkről olyan felbontású felvételeket készítenek, hogy a kiterített alsónadrágon még a foltocska is látszik. Elektromos levelezésünkhöz és beszélgetéseinkhez hozzáférnek és rögzíthetik, az holtbiztos. Vigyázat, Facebook-felhasználó y-nemzedék! Mindenki, aki számítógépet használ, érintett lehet…

Nemrég kiszivárgott, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), vagyis a titkosszolgálat kémkedésre használja a közösségi médiát (kapcsolatteremtésre készített számítógépes programokat). Az erre vonatkozó leleplező adatokat a szervezet volt szerződéses alkalmazottja, a 29 éves Edward Snowden hozta nyilvánosságra. Komoly nyugati lapok tették közzé a bizonyítékokat.
A bili kiborult, a tömeg számára pedig kiderült, hogy engedély nélküli, valós idejű, hálózatban működő (online) megfigyelés folyik. A 2036-ig titkosított dokumentum szerint egy PRISM nevű programot működtetnek az AEÁ katonai hírszerző ügynökségei, hozzáférhetnek az elektromos levelekhez, a chatbeszélgetésekhez, sőt ahhoz is, ki mit töltött le vagy fel a netre. A közösségi oldalakon történő adatrögzítés pedig különösen érdekes lehet számukra, ám minden olyan folyamatot követhetnek, melynek során elektromos adatátvitel történik.

Nyilván Orwell közismert regénye jut eszünkbe, az 1948 című negatív utópia. A Gondolatrendőrség. A teljes megfigyelés. És a Lopott idő című amerikai film…

Mint kiderült, a legnagyobb szolgáltatók közül a Microsoft volt az első, amely lehetővé tette a megfigyelést, következő évtől a Yahoo csatlakozott, 2009-ben a Google, Facebook, PalTalk, 2010-ben a Youtube, 2011-ben a Skype és az AOL, tavaly az Apple is. Aki Windowst használ a gépén, az „nyitott hátsó kiskapuval rendelkezik ezen megfigyelőrendszerek felé” – állítják. Érthető, ugye, miért ingyenes a használatuk és miért noszogatnak a programok, hogy azokat használjuk? Mert a világon élők többsége már használja a világhálót és valamelyik említett szolgáltatót. Egy angliai felmérést idézett a sajtó, annak egyik „eredménye” az a megállapítás, hogy a 18 és 55 év közötti lakosság fele több időt tölt a világhálón, mint alvással, vagy éppen étkezéssel. És a férfiak 42 százaléka olyan rangsort állított fel, amely szerint az internet fontosabb, mint a lakás és az étel…

A brit kormánynak is van kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ), ez a nemzetközi telefonos és internetes adattovábbító kábelhálózatok forgalmát is rögzíti. Adatait megosztja az amerikai NSA-val. Edward Snowden, aki időközben Hongkongba, majd Oroszországba menekült, így fogalmazott: ez „az emberiség történetének legnagyobb megfigyelési művelete”.

Már csak éppen azt nem értem, terrorelhárítás ürügyén ugyan miért lennének ránk kíváncsiak az angol meg az amerikai szakemberek? Tőlünk féltenék a világbékét? Vélhetően nem mi vagyunk az a megcélzott, vagyis a megfigyelésekkel kitüntetett réteg, amelynek vásárlási szokásait, like-olásait (másoknak való ajánlás neten) tanulmányozva törekednének üzleti haszonra, éppen itt.

Szóval mindenkiről mindent tudni akarnak. József Attila 1935-ben írt Levegőt! című versében így fogalmaz: „Számon tarthatják, mit telefonoztam / s mikor miért, kinek. / Aktákba irják, / miről álmodoztam / s azt is, ki érti meg.” Hol van az már?

Puszta emberi együttérzésből kérem olvasóimat, kevesebb elektromos levelet írjanak és küldjenek, mert így megkönnyíthetik a spionkodó szakemberek munkáját…