Rédai Attila
2013. augusztus 23., 13:192013. augusztus 23., 13:19
2013. augusztus 25., 17:282013. augusztus 25., 17:28
Félelmetes. Félelmetes volt az a tömeg, amelyik megtöltötte a kolozsvári főteret a város magyar napjain szerda este a Csík zenekar koncertje alkalmával. Ahogy minden bizonnyal több mint félelmetes lesz az a még hatalmasabb emberáradat, amelyik a „hagyományos” rendezésű István, a királyt fogja végigtombolni ugyanott vasárnap este.
Ahogy a felvételeket nézem, jólesik a felismerés: Kolozsváron, a már „elveszettnek” hitt városban van magyar erő. Erős a magyar közösség, és magyar az a közösség. Pedig ha az ember a szürke hétköznapokban utcáin jár-kel, nem tűnik magyar városnak Kolozsvár, mintha nem volna magyar identitása Erdély legjelentősebb kulturális fellegvárának. De mégis ott van az az identitás valahol, a háttérben, a falak mögött, különböző intézmények, szórakozóhelyek, vállalkozások formájában. A magyar társaságok a magyar szórakozóhelyekre járnak, a magyar vendéglőkben ebédelnek, a magyar taxisokkal utaznak. Hétvégente, persze, a magyar templomokba járnak imádkozni. A Kolozsvári Magyar Napok viszonylag új dolog, mindössze negyedik éve rendezik meg. Hatalmas kulturális és szórakoztató programkínálata erdélyi magyar vonatkozásban talán csak a sepsiszentgyörgyi városnapokkal hasonlítható össze. De ezen túl létezik egy felbecsülhetetlen értéke: a kolozsvári magyarok végre kivonulhatnak a falak mögül, s hosszú évek marginalizálása, mi több, megfélemlítése után ki mernek menni az utcára mint magyarok, meg tudják mutatni magukat, mint élő, erős, sokszínű közösség.
Ez az, amit Marosvásárhely polgármestere nem akar látni. Az egykori Székelyvásárhely, a székely főváros főterén ma, 2013-ban nem lehet magyar jellegű kulturális-szórakoztató rendezvénysorozatot szervezni. Dorin Florea szándékosan félreértelmezi a multikulturalitás fogalmát, ő valamiféle zakuszkát vizionál, amiben elférnek ugyan a különböző összetevők: lehet benne némi magyarság, székelység, netán szászság, cigányság is, de maga a termék és a csomagolás, úgy tűnik, román kell legyen.
Nagyon jól tették a Vásárhelyi Forgatag szervezői, hogy ebbe a vízióba nem mentek bele: az egyre inkább háttérbe szorított marosszéki magyaroknak magyar rendezvénysorozatra van szükségük. Magyar közösségi élményt akarnak, megélni azt, amit a kolozsváriak: hogy ők is léteznek, életerősek, vidámak, optimisták, mert jó dolog kolozsvári vagy vásárhelyi magyarnak lenni ma is. S magyarnak lenni, magyarságunkat megélni nem egyenlő a románellenességgel, nem egyenlő a szeparatizmussal.
De Dorin Florea ezt nem érti vagy nem akarja megérteni. Álláspontja megegyezik a magyarsággal szembeni mai hivatalos román viszonyulással: mindaddig jó a magyar, amíg „román”.
Ahogy Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke fogalmaz a polgármesternek írt nyílt levelében az egyébként inkább néppárti indíttatású Forgataggal kapcsolatban: azzal, hogy a rendezvényt kiszorította a főtérről, a polgármester megsértette a vásárhelyi magyarokat. „Emberi és nemzeti méltóságunkban sért meg azzal, hogy megkülönböztet, nem biztosítja számunkra Marosvásárhelyen, a város főterén a Vásárhelyi Forgatag megszervezését, nem támogatja a rendezvényt abból a közös alapból, amihez marosvásárhelyi magyar adófizetők is hozzájárulnak legalább fele részben. Ez a megkülönböztetés azt jelzi, hogy a magyar másodrangú polgárként van Marosvásárhelyen kezelve. Elfogadhatatlan!” – áll a nyílt levélben.
A diplomatikus fogalmazásmóddal nem „vádolható” szöveg azonban kiegészítésre szorul. Florea gesztusával nemcsak a vásárhelyi magyarokat, hanem az egész székelységet, a teljes erdélyi magyarságot is arcul csapta. De megsértette ugyanakkor a multikulturalitás szellemét is, s újabb bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy ez a kifejezés számára és elvbarátai számára csak üres szólam, vagy rosszabb esetben álca, amely valójában az asszimilációs szándékot rejtegeti. S ez már több, mint elfogadhatatlan.
Kozán István
Megyeitanács-elnökként gyöngyözte ki magából Biró Barna Botond a parajdi betonhiány hallatán, hogy az érintett „cégnek nincs mit keresnie Parajdon, szakmai arrogancia jellemzi őket”, meg egyébként is „Mars!”. Ennél azért többet várunk.
Kozán István
Minden kudarc egy esély is lehetne valami jobb kezdetére – valahogy így gondoltuk, miután végigszenvedtük a televízió képernyőjén keresztül a Sepsi OSK fociklub utolsó meccsét az első osztályban. Naivak voltunk.
Szüszer Róbert
Ezt csinálja utánunk a hanyatló nyugat és a feltörekvő kelet: egy matekzseni próbálja bizonygatni igazát egy Facebook/TikTok-sztárral szemben!
Kozán István
Saját magának mond ellent vagy egyszerűen előremenekül Borboly Csaba? Esetében akár mindkettő igaz lehet. Nekünk azonban emlékeztetnünk kell a politikust arra, amiről ő ma már hallani sem akar.
Kozán István
Munkaszüneti napok idejére is mindig két táborra oszlik az ország lakossága: azokra, akik szerint „végre”; és azokra, akik szerint „hát hogyne”.
Kozán István
Elhívták a sajtót egy olyan rendezvényre, amelyen három órán keresztül a pásztorkutyák és a turisták közötti békés megférés lehetőségeiről volt szó. Megoldást nem nagyon találtak a problémára, a médiát azonban jól megszidták.
Vendégszerző
Habár nem minden úgy alakult, ahogyan azt annak idején megálmodtuk, a változás kétségtelen.
szóljon hozzá!