Újra van Sóvidék – de meddig?

•  Fotó: Gligor Róbert László

Fotó: Gligor Róbert László

Második évét zárta az azonos nevű földrajzi egységet szolgáló Sóvidék folyóirat. A számvetés nem derűs: hiányoznak a folytatás anyagi feltételei.

Gligor Róbert László

2011. január 03., 16:522011. január 03., 16:52

2011. január 03., 16:592011. január 03., 16:59

A 2009-es két szám után idén is ugyanennyi jelent meg: májusban és novemberben került az olvasók kezébe a folyóirat – tudtuk meg Tolokán Király Katalin ügyintézőtől. Az 500 példányban megjelenő kulturális kiadványt Szovátán, Sóváradon, Parajdon, Sófalván és Korondon kínálják megvásárlásra és olvasásra. Ahová eljut a sajtótermék, onnan mindig pozitív visszajelzéseket kapnak. Nagy igény mutatkozik a kis szerkesztőség munkájára, de a kezdeti lépések után, a jövőre nézve már gondot jelent a megjelentetés anyagi feltételeinek biztosítása.

Színes a böngészésre kínált anyag

A novemberben megjelent számban is érdekes és értékes műveket talál az olvasó. Megismerhető a vidék örménymagyarjainak sorsa, a felső-szakadáti iskola története a kommunizmus idején, a szakadáti Zudor család  hatása a helyi lakosságra, és közlik a helyi református egyház megalapítójának 1889-ben kelt, nemrég előkerült végrendeletét is. Betekintést nyerhetünk a vidék földtanába is, de nem hiányzik az irodalom sem: egyaránt olvashatunk verseket, novellákat, könyvismertetőket, sóváradi anekdótákat és interjút Szőcs Gézával. A szerzők sorában a vidék értelmiségi rétege (költő, író, tanár, történész, néprajzos, egyetemi hallgató) mellett elismert szaktekintélyek is közölnek: ebben a sorban elég megemlíteni dr. Jeszenszki Géza nevét, aki történész, egyetemi tanár, Magyarország volt külügyminisztere, majd nagykövete. A már szokásosan igényes kivitelezésű novemberi számot a szovátai Sánta Csaba szobrászművész bronz kisplasztikáinak fotói illusztrálják.

Megjelenés előtt az összeállított anyagot szakmai bizottság értékeli, így nem kérdéses a magas színvonal: egyetemi tanár és könyvtáros, történész és képzőművész egyaránt véleményt mond a kiadásra válogatott írásokról.

Lesz-e folytatás?

Eddig minden lapszámra akadt támogatás: az első példányokat a polgármesteri hivatal támogatta, a továbbiakra a legtöbb összeg a magyarországi Szülőföld Alaptól jutott. 2010-ben a Communitas Alapítványtól is kaptak 2000 lejt, a legutóbbi számra pedig a Danubius Hotels üzletcsoport is utalt 1000 lejt.

Ennek ellenére a 2011. évi kiadásra egyelőre semmiféle támogatást nem sikerült szerezni. Ez annak is betudható, hogy mivel harmadik „életévébe” lépik a kiadvány, már a szakmai körökben nem számít kezdőnek és mindenki azt várja el, hogy anyagilag is önállósuljon. Ezt azonban nem tudják elérni – legalábbis egyelőre – a jelenlegi vásárlói lehetőségek közepette. Míg az első két példányból viszonylag szép számban vásároltak az olvasók, az idei kiadványokból már kevesebbet sikerült értékesíteni, sokat pedig elajándékoztak. Így a legnagyobb kérdés a szerkesztők számára, hogy mikor és milyen körülmények között tudják majd megjelentetni a következő számo(ka)t.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei