Két hét múlva kezdődik Sepsiszentgyörgyön az összművészeti fesztivál, a pulzArt. A meghívottak között van Szálinger Balázs költő is, akinek bár Magyarország a szülőhelye, költőként, mint fogalmazott, Erdélyben született.
2013. augusztus 17., 16:182013. augusztus 17., 16:18
2013. augusztus 17., 18:142013. augusztus 17., 18:14
Szeptember ötödikén délután 17 órától kerül sor közönségtalálkozóra Szálinger Balázzsal a Tein Teaházban, ahol a költő beszélgetőtársa Muszka Sándor székelyföldi író lesz. Szálinger Balázs magyarországi József Attila-díjas költő, aki egy ideig Erdélyben élt, első két verseskötete Kolozsváron jelent meg 1999-ben és 2000-ben, sőt az első irodalmi estje is ott zajlott. Saját bevallása szerint mint költő, Erdélyben született, és itt hallott először a magyarországi kortárs irodalomról is.
A költő a Székelyhon.ronak elmondta: nem mint „tápos” néz szét Erdélyben és Székelyföldön, hanem teljesen más világot lát. „Erdély meg Zala eléggé hasonlít egymásra néprajzilag, település-szerkezetileg is, ennek történelmi okai vannak, szintén határőrzésre lett letelepítve ugyanannak a népnek egy kisebb része Zalába – ezt már a történelem szakon is így tanítják –, valójában tehát rokonok vagyunk. Zala amúgy is úgy néz ki domborzatilag, mint a Nyárádmente, a tájszólás is hasonlít, ezer apró hasonlóság van. Mindenképpen otthon érzem magam Kolozsváron, az utóbbi időben pedig főleg Székelyföldön” – mondta a költő.
Szálinger Balázs írásainak visszatérő témája a közélet és a magánélet egymástól elválaszthatatlan egységellentéte. Tavaly Köztársaság című színműve elnyerte az Évad legjobb magyar drámája díjat, amelynek ősbemutatóját a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban tartották. A darabban a költő játékos és termékeny lírai teret hozott létre, melyben a műnemek és a műfajok, a témák és a motívumok is változatos módon illeszkednek a kötet történetívéhez. Erről és eddigi munkáiról is szó lesz szeptember ötödikén Sepsiszentgyörgyön.
Múlt év szeptemberében Földes László Hobo megígérte a hálás marosvásárhelyi közönségnek, hogy minden előadását elhozza nekik. Így nem csoda, hogy pár hónap után ismét a Spectrum Színház vendége a Kossuth-díjas előadóművész.
Egressy Zoltán Portugál című darabját tűzte műsorára március végére az évad harmadik nagyszínpadi bemutatójaként a Csíki Játékszín. Az előadást Victor Ioan Frunză rendezi, akivel a Portugálban megmutatott világról beszélgettünk.
A migráció jelenségét feldolgozó új előadását mutatja be szombaton a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. A teátrum a produkcióval egy kulturális unikumot teremtene.
Székelyföldi turnéra érkezik a budapesti Nemzeti Színház a Vidnyánszky Attila rendezte Tamási Áron Vitéz lélek című előadással. A négyállomásos turné utolsó állomása Csíkszereda, itt március 23-án 19 órától lehet megtekinteni az előadást Csíkszeredában.
Kettős lehetőségre nyílik alkalom egy projekt kapcsán Ferencz Zoltán (Bütyök) számára. A szárhegyi Művészeti és Kulturális Központ művészeti vezetője partnerkapcsolatokat épít, és Litvániában alkot európai képzőművésztársaival április 2–30. között.
Az köztudott, hogy a színházi előadást fotózni nem szabad, de a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház most mégis várja azokat a felvételeket, amelyeket a nézők az előadás alatt készítettek.
A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság életműdíjjal tüntette ki Albert Ernő sepsiszentgyörgyi néprajzkutatót, a társaság tagját.
Nincs már messze az a pillanat, amikor a Gránátalma Egyesület munkájának eredményét, az úrihímzést hungarikummá nyilvánítják.
Zsúfolásig telt érdeklődővel pénteken este a gyergyószentmiklósi városi könyvtár emeleti nagyterme, ahol Orosz Annabella grafikus illusztrációkiállítását nyitották meg, illetve három, általa illusztrált könyvet is bemutattak.
A Prisma fotóklub női tagjainak alkotásaiból nyílt kiállítás csütörtök délután a Nagy István Művészeti Iskola aulájában Nők fókuszában címmel.
szóljon hozzá!