Regény egy lehetetlen szerelemről

A Mentor Kiadó gondozásában megjelent regény borítója mondhatni szájbarágós, mégis figyelemfelkeltő: egy arc, amely egy idős férfi és egy fiatal nő arcából van összevágva. A sztori alapja: egy vásárhelyi, kirúgott egyetemi tanár, aki most perecet árul a Bolyaiban, beleszeret egy gyönyörű, dúsgazdag, Svédországban élő nőbe. A Mentor Kiadó vezetője, Káli Király István szerint egy lehetetlen szerelem Kincses regényének témája – de hát melyik szerelem nem az?

Csattanós vég

„Két ember folyamatos párbeszéde arról, mit jelent a szerelem, mit jelent egymást szeretni, és hogyan tudnak egymásba kapaszkodni. Csattanója is van a könyvnek, de hogy mi, arról nem beszélünk, meghagyjuk az olvasóknak, fedezzék fel maguk” – mondta a könyv marosvásárhelyi bemutatóján Káli Király István. A szakember szerint simán lehetne drámát is létrehozni a párbeszédekre alapuló könyvből, amely tényleg két főszereplőről szól, a mellékszereplők szinte jelentéktelenek, inkább csak „statisztái annak, ahogy ez a két ember szeretni próbálja egymást”.

Kitalálta, amit nem élhetett meg

A szerző, Kincses Elemér szerint furcsa dolog ez az írás, aki tollat ragad háromféle forrásra támaszkodhat, arra, amit megélt, arra, amit elmeséltek neki, vagy pedig kitalálhatja az egész sztorit. Míg Kincses első regényének legnagyobb része saját tapasztalat volt, az újabbnak jó része fantázia. „Egész életemben vágytam arra, hogy gazdag legyek, de sosem lettem az, egész életemben szerelmes voltam Dél-Amerikába, de sosem jutottam el, és mindig is kíváncsi voltam, milyen lehet hatvanévesen egy gyönyörű húszéves lányt szeretni. Na, amit nem élhettem meg az életben, azt lehetővé tettem magamnak a regény hőseként” – mondja a regény történetéről a szerző. Majd bevallja, negyvenvalahány évesen volt alkalma egy 18 éves lányt szeretni, így némileg saját tapasztalatából is ihletődött.

Napi három és fél sor

Kincses Elemér nem siette el amúgy regényét, 2007-ben fogott neki és 2013-ban fejezte be, amint fia – Kicsi Elemér – kiszámolta, napi 3 és fél sort írt átlagban. „Egy darabig írod a a regényt, aztán a regény írja önmagát” – állítja  a szerző, aki nemcsak könyveiben s a színházban, hanem egész életében mesél. A Mindörökké című regény is derűs, humorral és öniróniával fűszerezett meseköteg lett.