Közös zenei nyelvünk csendül fel 56 tiszteletére

Dédapja, Király István Csíksomlyón végezte a kántortanító képzőt és karnagyként is tevékenykedett. Önképzőköri zenekart alapított a diákok körében.

– Magyar vonatkozású művekkel készültek az ünnepi hangversenyre, milyen kritériumok alapján választotta ki a repertoárt?

– Ha megnézik a műsort, láthatják, hogy egyetlen szerző nem magyar, de Berlioz Rákóczi indulója is, amint a címéből kiderül, természetesen magyar vonatkozású. Felkérésem úgy szólt, hogy mindenképp magyar jellegű műveket játsszunk, másfelől ezek lehetőleg legyenek ismertek. Persze a népszerűségi kritériumnak nem mindegyik darab tesz eleget, lesznek teljesen újszerűek is, de szerintem mindig kell szolgálni frissességet. Úgy érzem, hogy megtaláltam a megfelelő arányt, mivel az ismeretlenebb művek mellett a fülnek megszokott kellemes dallamok is felcsendülnek. Nehézséget okozott viszont, hogy vonószenekarral koncertezünk, és a magyar zeneszerzőknek kevés ilyen művük íródott, így főként átiratokkal szerepelünk. Berlioz Rákóczi indulója egy szimfonikus zenekari darab, de Weiner Leo elkészítette a vonószenekari átiratát, a Liszt zongorarapszódiát meg én írtam át. Nos, ezeket azért választottam, mert ezek a művek, habár más forradalomról is szólnak, a hangulatuk az alkalomhoz illő, a szabadságharcok lelkületét idézik. Nem véletlen, hisz eszmeiség tekintetében a mai napig párhuzam vonható a 48-as és 56-os forradalom között.

– A hangverseny következő tömbje, úgy látom, időben közelebb áll hozzánk. Bartók, Kodály és Dohnányi műveiről van szó.

– A méltán nagynak tartott alkotóhármast: Bartókot, Kodályt és Dohnányit szerintem nem lehet kihagyni egyetlen olyan koncertről sem, amely magyar szerzeményekből ad ízelítőt. Kodály magyar rondója eredetileg csellóra és zongorára írt mű, de most vonószenekari hangszerelésben adjuk elő. Bartók Erdélyi táncok műve egy kellemes kis erdélyi népdalokból ihletett darab, ezt én írtam át, mert eredetileg szimfonikus zenekarra készült. Dohnányi darabja egy hét tételből álló ciklus, ennek csak az egyik tételét fogjuk eljátszani.

– Orbán György neve már kevésbé ismert, az ő művét miért választotta?

– Úgy tudom, hogy a Csíki Kamarazenekar már játszott tőle egy műsorszámot, most ugyanannak a három műből álló ciklusnak az utolsó darabját, a Búcsút adjuk elő. Ez a mű egyfelől kifejezetten vonószenekari darab, továbbá Orbán György kolozsvári születésű. Ha Erdélyben járok, mindig hozok tőle egy-egy szerzeményt. Nem utolsósorban, személyes kötődésem is fennáll az esetében, hisz négy évig tanárom volt, így jobb rálátással bírok a szerzeményeire, és ez egy előadót mindig inspirál.

– A hangverseny végére a könnyedebb hangvételű műveket hagyta...

– Általában ajánlatos a hangverseny vége felé a könnyedebb darabokat bemutatni. Hubay Csárdajelenetét választottuk, ami nóta ihletésű darab. Nem utolsósorban a zárószámunk egy Erkel-mű, hisz idén Erkel-évet ünneplünk, a Hunyadi című operából választottuk a Palotást.

– Jóformán csak néhány napot próbálnak, hogyan mernek mégis belevágni?

– A Csíki Kamarazenekar, ha nem is hivatásos zenekar, többnyire hivatásos zenészek muzsikálnak benne. Ezenkívül létezik a zenekarnak egy erős, összeszokott magja, így könnyen zajlanak a próbák. Végül, de nem utolsósorban, a zene a közös nyelvünk, a magyar is a közös nyelvünk, és mivel magyar műveket adunk elő, a nehezebb, a virtuózabb részekkel is sokkal könnyebben megbirkózunk, mert közelebb állnak hozzánk, és jobban értjük, mint a más nemzetiségű szerzőktől származó darabokat.

Werner Gábor
1969-ben született Budapesten. Zenei tanulmányait ötévesen kezdte gordonkán, majd e mellett tanult zongorázni és ütőhangszereken játszani is. Gimnáziumi tanulmányai után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Győri Tagozatának gordonka szakán szerzett diplomát. 1991-től a MÁV Szimfonikus Zenekar tagja, és mellette számos kamarazenekarban is játszott. 1990-93-ig a Camerata Transsylvanica, 1993-95-ig a Sonora Hungarica, 1996-99-ig a Hubay Jenő kamarazenekar tagja, ezt követően a Magyar Virtuózoknál is muzsikált. 1997-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol karmester szakon Lukács Ervin és Gál Tamás növendékeként diplomát szerzett, majd Jurij Szimonov mesterkurzusain képezte magát tovább. 1999-től a Hevesi Kamarazenekar művészeti vezetője, 2000-től a Budafoki Dohnányi Zenekarnál tölt be karmesteri állást. Emellett számos magyar zenekart dirigált vendégkarmesterként. 2000 óta a Békés-Tarhosi Zenei Napok keretében megrendezendő Jeunesses Musicales vonószenekari tábor karmestere. Vendégszerepelt Hollandiában, Olaszországban, Svájcban, Németországban és Erdélyben. 2002-ben meghívást kapott Spanyolországba a Sant Feliu de Guíxols-i fesztiválra, ahol egyebek között Bartók Béla Zene húros hangszerekre, ütőkre és celestára című művét dirigálta. 2002-ben Donáth-díjjal tüntették ki.

A hangverseny szervezői: Csíkszereda Önkormányzata, a Csíki Kamarazenekar Egyesület, Hargita Megyei Kulturális Központ és Hargita Megye Tanácsa.