Népünk múltjának feltárása a célja az Erdélyi Múzeum Egyesület által 1977 óta évente megrendezésre kerülő történészkonferenciáknak. Az EME gyergyószentmiklósi fiókegyesülete csütörtökön Az örmény múlt és hagyomány Erdélyben címmel szervezte meg a nemzetközi konferenciát. A délelőtti előadásokat film- és könyvbemutató követte.
2010. május 06., 21:342010. május 06., 21:34
Dr. Becsek Garda Dezső történész 1977 óta szervezi Gyergyószentmiklóson a történelmi konferenciákat, amelyek folyamatosságukkal Székelyföldön páratlanok. 1990-től már külföldről is hívhatott történészeket, így a szakmai fórumok nemzetközivé váltak. A Pro Art galériában csütörtökön tartott rendezvényen Garda Dezső elmondta, hogy már tavaly meg szerette volna szervezni az örménységről szóló konferenciát, hisz Gyergyószentmiklóson két civilizáció, a székely és az örmény szimbiózisa járult hozzá a magyar kultúra éltetéséhez.
Az idei rendezvényen is hazai és külföldi történészek tárták a hallgatóság elé kutatásaik eredeményét: dr. Őze Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense Európa határáról szólt, Bálintné Kovács Julia, az Erdélyi Örmény Gyökerek kolozsvári munkatársa a csicsókeresztúri Torma családról emlékezett meg. Kovács Bálint, a Lipcsei Egyetem tanára erdélyi örmény vallásos társulatokról beszélt, Balázs Katalin újságíró a gyergyóiak visszaemlékezései alapján örmény történeteket idézett. Poosz Loránd nagyváradi történész az örmény genocídiumról szólt, dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke az összetartás fontosságára hívta fel a hallgatóság figyelmét. A rendezvény szervező, dr. Garda Dezső régi dokumentumokra hivatkozva emelte ki az örmény társadalom értékrendjének alapköveit: szülő tisztelete, szegények pártfogása.
Dr. Garda Dezső elmondta, Gyergyószentmiklós lakosságának összetartását hívatott erősíteni ez a konferencia. Szavait alátámasztotta Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere is: „Az örmények nélkül minden bizonnyal nem ilyen város lenne településünk, kevesebb érdekességgel, értékkel fogadhatnánk a felénk látogatókat s a gyergyóiakban sem fejlődött volna ki a másság elfogadása olyan mértékben, ahogy ma találkozunk vele” – fogalmazott a polgármester.
Főleg ingatlanok jogi helyzetéről szóló határozattervezetek kerültek a gyergyószentmiklósi képviselő-testület áprilisi rendes ülésének napirendjére. Emellett új projektekkel kapcsolatban is előreléptek, másokról azonban lemondtak.
Gyergyószék egyik legmélyebb gyökerű húsvéti hagyománya a határkerülés. Ezt idén is megszervezik húsvét vasárnapján. Elsősorban lovas rendezvény ez, de szívesen látnak bárkit, érkezzen bármilyen közlekedési eszközzel is a határkeresztekhez.
Kigyulladt egy tömbház tetőzete vasárnap délután Maroshévízen. A tűzoltók időben kimenekítették a lakókat, és sikerült megakadályozniuk a lángok továbbterjedését.
Folyamatosan gyarapodó hagyomány, hogy húsvét közeledtével tojásfa díszíti Gyergyószentmiklós főterét. Idén már 2642 darabot akasztottak az ágakra.
Gyergyóalfaluban és Borzonton a víz- és szennyvízhálózat bővítését és korszerűsítését kezdték el, egyidőben több helyszínen zajlik a munka. Az üdülőövezetben legalább 250 ingatlanhoz jut el a közművesítés, de Alfalu csatornarendszere is korszerűbb lesz.
Gyergyószentmiklóson több utcában is felszólítást kaptak a lakók, hogy legkésőbb június 30-ig csatlakozzanak az új vízhálózatra. A szolgáltató ugyanis fokozatosan lezárja a régi, nagy veszteséggel működő rendszert.
Több teherautó is vesztegel a Libánon, a havazás következtében ugyanis nehezen járható az ott átvezető 138-as megyei út.
Visszavonták a múlt héten elfogadott költségvetést Gyergyószentmiklóson, ezért szerdán ismét szavaztak a büdzséről. A nem mindennapi lépés oka technikai jellegű volt.
Egy 87 éves idős néni került bajba hétfőn, aki lakásában lett rosszul, ahol egyedül él. A gyergyószentmiklósi hivatásos tűzoltók gyors beavatkozásukkal megmentették.
Félsávos, illetve a teljes útlezárások is lesznek az elkövetkező napokban a Gyergyóremetén található vasútátkelőknél – közli a polgármesteri hivatal.