Lesz ágyú! – jelentette ki Gábor Áron a sepsiszentgyörgyi székely gyűlésen, és lett is. Erre emlékeztek kedden délelőtt a Székely Nemzeti Múzeum Bartók termében, hiszen végre hazakerül az ágyú, melyet 1971-ben vittek el Háromszékről.
2010. március 02., 16:132010. március 02., 16:13
2010. március 02., 18:032010. március 02., 18:03
Fotó: Both Ildikó
A keddi sajtótájékoztató a forradalom emlékére szervezett rendezvénysorozat megnyitójának is tekinthető, hiszen több eseményre is sor kerül március 15-én illetve azt megelőzően is. Hazahoztuk! címmel mutatták be az ágyúról készült képeket, bár maga az öntvény csak hétvégére érkezik városunkba. Varga Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója kifejette, óriási dolognak tartja, hogy végre hazakerül az ágyú hiszen ez már nem mint hadászati eszköz fontos a székelységnek, hanem érzelmi szálak fűzik hozzá a helyieket. Ez az ágyúcső ötvözi az egyszerű ember inventivitását, leleményességét, hiszen Gábor Áron és társai ebben voltak nagyok: a semmiből is megoldották a kilátástalan helyzetet.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a kezdetekről számolt be, az ötlet megalapozásáról mely idén január 5-én kezdődött. Év elején ugyanis felkeresték Antal Árpád polgármesterrel Kelemen Hunor kulturális minisztert, aki támogatásáról biztosította őket. Ennek eredményeként érkezik meg az ágyú pénteken Sepsiszentgyörgyre. Tamás azt is kifejette, hogy román politikusokat is meg kellett győzniük arról, hogy bár egyelőre ideiglenesen, de az ágyúnak itt a helye Háromszéken. „Itt a helye, mert ebben az ágyúcsőben benne van a székelységünk, büszkeségünk, és az, hogy miért vagyunk többek másoknál” – hangsúlyozta a megye elnöke. Példaértékű az ágyú, hiszen egész Háromszék bekapcsolódott az önvédelmi harcokba, harangot, gyertyatartót, de kiskanalat is gyűjtöttek az ágyúk öntéséhez. A székelység számára ugyanolyan büszkeség és öröm ez, mint amikor 2004-ben sikerült hazahozni Törökországból Ștefan Cel Mare román uralkodó kardját.
Sylvester Lajos újságíró a történelmi folyamatokat, előzményeket ismertette, beleszőve beszédébe az ágyú ideológiai jelentőségét is. Amikor az ágyút elvitték Sepsiszentgyörgyről a Román Nemzeti Múzeumba, úgy vélték, igencsak fontos ereklye, melynek ott a helye. De emellett több műkincset is elszállítottak, ezek eszmei és muzeális értéke óriási, de lista készült róluk, a legfőbb cél pedig a hazahozatal. Sylvester Lajos elmondta, 1849-ben összesen 70 ágyút öntöttek Háromszéken, melyből 64-et Kézdivásárhelyen, kettőt a bodvaji hámorban, négyet pedig Sepsiszentgyörgyön. Az akkori viszonyokhoz képest ez óriási mennyiségnek számít, ezzel Háromszéken hadiipar született. A fegyvereket a Gyimes és Tölgyes völgyében használták, de némelyek bevetésére nem volt szükség, így maradhatott fenn az is, amelyet hétvégén szállítanak haza.
A város polgármestere Antal Árpád a hazahozatal aktualitását hangsúlyozta, hiszen az egybeöntött anyagok mellett a székelyek verítéke, akarata is benne van ezekben az ágyúkban, ugyanakkor a mai székely is ragaszkodik ehhez. „Időszerű tehát a hazahozatal, mert régió átszervezésről beszélünk, és ezzel az ágyúval is ragaszkodásunkat fejezzük ki a szülőföldhöz” – tette hozzá a polgármester.
Az ágyú, melynek értéke 250 000 lej, pénteken érkezik a városba, és egy hónapig állítják majd ki, ennyi időre kapott engedélyt a múzeum. A cél természetesen a végleges hazahozatal, ez azonban körülményes és több tárgyalást igényel, hiszen a román állam tulajdonát képezi. A forradalom tiszteletére szervezett rendezvénysorozat alkalmával március 15-én Kézdivásárhelyen is kiállítják az ágyút, emellett In memoriam Gábor Áron címmel tárlat is nyílik. A március 15-ei események része lesz a forradalomról tartott előadás is, valamint helytörténeti és hadászati könyvek bemutatása.
Megújult és felzárkózott a digitális világ követelményeihez a Maksa községhez tartozó Óriáspince-tetőn levő Háromszéki Magyarok Emlékparkja a Vadon Egyesületnek és a magyar kormány támogatásának köszönhetően.
Évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. Június 7-én újra megrendezik az Orgonák éjszakáját, amely tavaly vált nemzetközivé.
Sepsiszentgyörgyön egyeztettek a közúti beruházásokért felelős országos társaság (CNAIR) képviselői a megyei és helyi önkormányzatok vezetőivel a A13-as autópálya nyomvonaláról. A tervek szerint hat csomópont épül a háromszéki szakaszon.
Kilőtték a sepsiszentgyörgyi gyümölcsösben azt a medvét, amelyik szombatra virradóra hét juhot ölt meg egy tanyán, majd két nap múlva ugyanott újabb állatokat pusztított el.
Megemlékező ünnepségeket tartanak a héten Sepsillyefalván és Sepsiszentgyörgyön. A Jókai-emléknapok a jeles író születésének 200. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév égisze alatt zajlanak legmeghatározóbb háromszéki állomásain.
A házakat többnyire megkímélte, de több száz hektár területet öntött el az árvíz Erdővidéken a múlt hét folyamán. A településvezetők szerint mederszabályozásra, gátak építésére és javítására van szükség, méghozzá minél hamarabb.
Lovon és gyalog is elindultak az első zarándokok szerdán reggel Háromszékről a szombati csíksomlyói búcsúba. Imaszalagokat visznek és azért imádkoznak, hogy jobbak és érdemesebbek legyenek a Szűzanya kegyelmére.
Interaktív előadást hoznak tető alá Kézdivásárhelyen a Transylvanian Wildlife Project égisze alatt. Június 4-én 17 órától Gál László ökológus, természetfilmes beszél a medvékről, válaszol az érdeklődők kérdéseire.
A megyei utat érintő korszerűsítések nem kevés türelmet igényelnek a lakosságtól: előbb a híd, majd a vasúti átkelő felújítása okozott felfordulást a faluban. Úgy tűnik, a Málnásfürdőn átterelt teherforgalom a nemrég aszfaltozott útban is kárt tett.
„A vers az, amit mondani kell”, tudjuk Kányádi Sándortól. Tudják ezt azok a keresztények is, akik ma délután megszervezték az általános iskolásoknak a II. Aranyhíd cigány vers- és prózamondó versenyt a sepsiszentgyörgyi Írisz Házban.
szóljon hozzá!