Fotó: Kristó Róbert
Úgy gondolom, hogy ha van múltunk, jövőnk is lesz! – vallja a szépvízi kultúrotthonban a péntektől vasárnapig tartó néprajzi kiállítás és régiségvásár szervezője. Ez is a mottója a második alkalommal megtartott tárlatnak, melyet idén nem csak a felnőttek, hanem számos gyerekcsoport is meglátogatott, és ahol nem csak nézhették, hanem meg is foghatták az érdeklődők a kiállított tárgyakat.
2012. június 03., 17:452012. június 03., 17:45
2012. június 03., 19:532012. június 03., 19:53
„Nagy öröm számomra, hogy sok gyerek eljött a kiállításra, mivel a megszervezésével az volt az egyik fő célunk, hogy az értékeinket, az őseink hagyatékát tudjuk megismertetni a következő generációval, hogy tovább tudjuk adni nekik. Ez a kiállítás rólunk szól, a székelységünkről, a fiataljainkról. Mindig hallom innen-onnan, hogy van múltunk, de nincs jövőnk. Én meg úgy gondolom, hogy ha van múltunk, jövőnk is lesz! Ne siránkozzunk, hanem őrizzük meg és ápoljuk értékeinket, az idősek hagyatékát, örökségünket. Szedjük össze, vigyázzunk rá, mert ha vigyázunk és továbbadjuk, akkor fennmarad a múltunk, a kultúránk!” – véli Bíró László, a kiállítás szervezője, akinek a gyűjteményéből került ki a több mint 2000 kiállított tárgy.
Bíró a kiállításon hagyományos népi eszközöket, használati és díszítési tárgyakat, a népi mesterség kellékeit, paraszti és polgári bútorokat, gazdag képeslap- és fotográfia-gyűjteményt mutatott meg az érdeklődőkkel. Mint elmondta, tavaly óta magángyűjteménye több tárggyal is bővült: „a feledésbe merült mesterségek, mint például a cipészet, került be a kiállításra. Érdekes, hogy Szépvíz virágkorában több mint harminc cipész dolgozott a faluban. Ezért szedtem össze azokat a tárgyakat, amelyeket a cipészek használtak a mindennapi munkájuk során. Ezenkívül pékeszközökkel, régi üvegekkel, földművelési tárgyakkal bővítettem. Van kukoricafejtő is, amit az idősek közül sem ismertek sokan.” A néprajzi tárlat legrégebbi darabja egy 1842-ből való festett láda volt, de egy olyan 1925-ből való osztovátát is láthattunk, amelyet tavalyelőtt még használtak.
Az antik tárgyak között találtunk 1791-ben nyomtatott, a fiatalság számára írt könyvet, 1840-ben kiadott Bibliát, Mária Terézia korabeli pénzérmét, 1881-ből való ezüst étkészletet. A szervező elmondta, a tavalyi kiállítás után többen is megkeresték a faluból, hogy régi használati tárgyaikat, bútoraikat szívesen átadnák neki. Olyan is volt, aki most a kiállítás nyitva tartása alatt vitt be különböző tárgyakat. Ismét felvetődött egy tájház megnyitásának kérdése, Bíró László reményei szerint ez a jövő évben meg is valósul.
„Mindannyiunk feladata, hogy megismerjük múltunkat, őrizzük kultúránkat, hagyományainkat, és tovább kell adnunk a következő generációnak. Ezért is volt jó a pénteki nap, mert eljöttek a kisiskolások és a fiatalok, hogy megismerjék azokat a tárgyakat, amelyeket elődeik használtak. Ezzel a kiállítással is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a régi tárgyakat, amelyek a ládák mélyén lapulnak, ne hagyják, hogy az idő, vagy a tűz martalékává váljanak” – mutatott rá Bíró.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!