
Fotó: Kristó Róbert
Úgy gondolom, hogy ha van múltunk, jövőnk is lesz! – vallja a szépvízi kultúrotthonban a péntektől vasárnapig tartó néprajzi kiállítás és régiségvásár szervezője. Ez is a mottója a második alkalommal megtartott tárlatnak, melyet idén nem csak a felnőttek, hanem számos gyerekcsoport is meglátogatott, és ahol nem csak nézhették, hanem meg is foghatták az érdeklődők a kiállított tárgyakat.
2012. június 03., 17:452012. június 03., 17:45
2012. június 03., 19:532012. június 03., 19:53
„Nagy öröm számomra, hogy sok gyerek eljött a kiállításra, mivel a megszervezésével az volt az egyik fő célunk, hogy az értékeinket, az őseink hagyatékát tudjuk megismertetni a következő generációval, hogy tovább tudjuk adni nekik. Ez a kiállítás rólunk szól, a székelységünkről, a fiataljainkról. Mindig hallom innen-onnan, hogy van múltunk, de nincs jövőnk. Én meg úgy gondolom, hogy ha van múltunk, jövőnk is lesz! Ne siránkozzunk, hanem őrizzük meg és ápoljuk értékeinket, az idősek hagyatékát, örökségünket. Szedjük össze, vigyázzunk rá, mert ha vigyázunk és továbbadjuk, akkor fennmarad a múltunk, a kultúránk!” – véli Bíró László, a kiállítás szervezője, akinek a gyűjteményéből került ki a több mint 2000 kiállított tárgy.
Bíró a kiállításon hagyományos népi eszközöket, használati és díszítési tárgyakat, a népi mesterség kellékeit, paraszti és polgári bútorokat, gazdag képeslap- és fotográfia-gyűjteményt mutatott meg az érdeklődőkkel. Mint elmondta, tavaly óta magángyűjteménye több tárggyal is bővült: „a feledésbe merült mesterségek, mint például a cipészet, került be a kiállításra. Érdekes, hogy Szépvíz virágkorában több mint harminc cipész dolgozott a faluban. Ezért szedtem össze azokat a tárgyakat, amelyeket a cipészek használtak a mindennapi munkájuk során. Ezenkívül pékeszközökkel, régi üvegekkel, földművelési tárgyakkal bővítettem. Van kukoricafejtő is, amit az idősek közül sem ismertek sokan.” A néprajzi tárlat legrégebbi darabja egy 1842-ből való festett láda volt, de egy olyan 1925-ből való osztovátát is láthattunk, amelyet tavalyelőtt még használtak.
Az antik tárgyak között találtunk 1791-ben nyomtatott, a fiatalság számára írt könyvet, 1840-ben kiadott Bibliát, Mária Terézia korabeli pénzérmét, 1881-ből való ezüst étkészletet. A szervező elmondta, a tavalyi kiállítás után többen is megkeresték a faluból, hogy régi használati tárgyaikat, bútoraikat szívesen átadnák neki. Olyan is volt, aki most a kiállítás nyitva tartása alatt vitt be különböző tárgyakat. Ismét felvetődött egy tájház megnyitásának kérdése, Bíró László reményei szerint ez a jövő évben meg is valósul.
„Mindannyiunk feladata, hogy megismerjük múltunkat, őrizzük kultúránkat, hagyományainkat, és tovább kell adnunk a következő generációnak. Ezért is volt jó a pénteki nap, mert eljöttek a kisiskolások és a fiatalok, hogy megismerjék azokat a tárgyakat, amelyeket elődeik használtak. Ezzel a kiállítással is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a régi tárgyakat, amelyek a ládák mélyén lapulnak, ne hagyják, hogy az idő, vagy a tűz martalékává váljanak” – mutatott rá Bíró.
A felső légúti megbetegedések számának csökkenését követően, csütörtöktől ismét lehet látogatni a pácienseket a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház legtöbb osztályán.
Újraindul az Ezüst Akadémia Csíkszeredában, amely a hatvan év feletti korosztály számára kínál értékes, érdekes és közérthető előadásokat. Az első prezentációt március 31-én, kedden tartják.
A Csíki Játékszín először tűzi műsorára Reginald Rose 12 dühös ember című drámáját, Vladimir Anton rendezésében. A produkció olyan témákat állít középpontba, amelyek napjaink társadalmi megosztottságában különösen aktuálisak.
Sokoldalú rendeltetést képzeltek el a Csíkszereda központjában lévő Művészetek Házának, azaz a Szakszervezetek Művelődési Házának, ezért nemzetközi ötletpályázatot kezdeményeznének a Romániai Építészek Rendje és a Magyar Építészkamara iránymutatásával.
Egy Csíkszentsimon községben, a 123A jelzésű megyei úton felborult jármű miatt értesítették a rendőrséget vasárnap; mindkét férfi részeg volt, akiket az autó mellett találtak – közölte a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
A csíkszeredai Vár téren gyűlt össze az ünneplő közösség, hogy méltóképpen megemlékezzen az 1848–49-es magyar forradalomra és szabadságharcra. Az ünnepségen beszédet mondott Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár is.
Nemzetmegtartó szolgálatukért tüntettek ki több erdélyi személyiséget. A Sulyok Tamás köztársasági elnök által adományozott magyar állami kitüntetések ünnepélyes átadását Csíkszeredában tartották vasárnap.
Az 1848–49-es szabadságharc székely honvéd tábornokának, Gál Sándornak, valamint Kossuth Lajosnak, a magyar szabadságharc szellemi vezérének az emléke előtt tisztelegtek a csíkszeredaiak a szombati koszorúzási ünnepségen.
Mínusz 9 Celsius-fok alatt indult a szombati nap Csíkszeredában, délután pedig már plusz 14 fokra melegedett fel az idő.
szóljon hozzá!