Fotó: Veres Nándor
A Csíki Székely Múzeumban nyitották meg csütörtök délután a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Típusbútor című vándorkiállítását. A kiállítás a magyarországi falusi lakáskultúra 1945-1980 közötti változását, a típusbútorok megjelenését követi nyomon, de találkozunk a korszak igen meghatározó kiegészítőivel, mint a televízió vagy az otthonka.
2014. február 27., 21:132014. február 27., 21:13
2014. február 27., 21:532014. február 27., 21:53
A Csíki Székely Múzeum küldetésének tekinti többek között a határon túl átívelő szakmai kapcsolatok formálását. Rangos magyarországi intézményekkel állnak kapcsolatban, és most jött el az ideje, hogy egy nagyobb kiállítással bemutatkozzon a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum is – mondta el a megnyitón Gyarmati Zsolt, a csíki múzeum igazgatója, aki röviden bemutatta a szentendrei skanzent.
„A szentendrei skanzen Magyarország egyik arca. Egy olyan létesítmény, ahová évente több százezer látogató megy el bel- és külföldről egyaránt, meg lehet találni a vidéki kisgyermekes családokat és a japán turistákat is. Több tíz hektár területen fekvő intézmény, ahol nyolc magyarországi tájegység van bemutatva. Egy olyan múzeumot látunk most vendégül, amelynek munkatársai küldetésüknek tekintik és azt vallják, hogy az élethosszig tartó tanulás az alappillére a mai modern muzeológiának. Ennek keretében a múzeumpedagógiai tevékenységet majdhogynem a tökéletességig fejlesztették, de ugyanakkor odafigyelnek a felnőttoktatásra is, Magyarország egyik legkomolyabb képzési központja működik a szentendrei skanzenben, ahol muzeológusokat képeznek, de más területen is hozzájárulnak a felnőttoktatáshoz. Fogadó működik a skanzenben, olyan tevékenységek zajlanak, amelyek nem kötődnek szorosan a mai muzeológiához, ugyanakkor úgy őrzik a hagyományt, hogy mindezt egy modern, huszonegyedik századi nyelvezettel, formavilággal tudják megjeleníteni. Azt hiszem, hogy ez a hagyományosság, a jó értelembe vett konzervatív szemlélet párosulva a mai, modern formavilággal adja meg a Skanzennek az egyediségét” – fejtette ki.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szerint a fiatalok számára is nagyon tanulságos lehet a kiállítás, hisz szembeötlő különbség van az akkori idők és a mai fogyasztói társadalom termékei között. „Egy olyan anyag jött el most hozzánk Szentendréről, amelyet a szó legszorosabb értelmébe véve nagyon közelinek érzünk, hiszen nagyon sokunknak a gyerekkorában, vagy éppen a családi kibontakozás korában ez a korábbi egyedi, kézzel munkált háztartási kellékek és bútorokról a tömegtermelésre való rátérés pillanatát mutatják.”
Cseri Miklós, a skanzen főigazgatója elmondta, bár többször is kaptak meghívást a csíki múzeumtól, ám ezidáig azért nem jöttek, mert tudták, ide nem lehet akármilyen kiállítással jönni. „A Csíki Székely Múzeumnak és igazgatójának igen komoly szakmai híre van Magyarországon. Messze-messze kiemelkedik, a Kárpát-medence egyik legkiválóbb vidéki múzeuma. Ezért nem hozhattunk akármilyen kiállítást, hiszen kötelez a hely és a rang is. Magas a mérce, a szakmai nívó, értő a közönség és valami olyasmit kell, ami azt mutatja a közönségnek, hogy valami érdekes és újdonság van a magyar muzeológiában megújulási törekvések követhetők nyomon. És ehhez kézenfekvő volt ez a kiállítás” – véli a főigazgató. Sári Zsolt, a skanzen tudományos igazgatója, a kiállítás kurátora rámutatott, minden tárgy mögött igaz történetek vannak.
A Típusbútorok című kiállítás április 18-ig látogatható.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!