Szüreti bálok ideje

Csőszbírónak lenni nagy megtiszteltetés és ugyanakkor nagy felelősség is – állítja Albert Alfonz és Kosza Csongor, az idei szüreti bál két csőszbírója. A két fiatalember negyedszerre vesz részt szüreti bálon, már az első alkalom óta várják, hogy csőszbírók lehessenek és szerintük örök emlék marad.

„Mi kell leszervezzünk mindent, mi tartjuk a próbákat, minden este próbálunk, a fiatalságot megtanítjuk táncolni, a régi hagyományokat megőrizzük, mert a faluban már régóta hagyomány a szüreti bál. Még a szüleink is mesélték, hogy ők is voltak csőszök annak idején. Persze, akkor nem úgy volt, mint mostanság, mert mostanában a fiatalság elég hamar elmegy dolgozni, a szüreti bált a velünk egyidősök kéne tartsák, a 95-ös korosztály” – mondta el Albert Alfonz. „Most négy korosztály van, mert egy korosztályból nem lehetne előszedni annyi fiatalt, hogy meg lehessen tartani a bált. A 98-asok a legkisebbek” - fűzte hozzá Kosza Csongor.  

Elmondták, a bálon választják meg a csőszök, hogy következő évben ki lesz a csőszbíró. Az aztán választ magának még egy társat. A tavaly őket választották meg.

Továbbvinni a régit

A leányok, legények esténként a csárdás és a keringő lépéseit gyakorolták. „Gondoltunk, hogy újítunk a táncokon, más stílusokat is beviszünk a táncrendbe, de a szülők és az idősebbek is kérték, hogy a régi szokásokat meg kéne tartani. A fiatalság örülne más táncoknak, jó lenne az újdonság. De mivel kérték, megtartjuk a hagyományt, mert mostanában amúgy is maradnak ki a régi dolgok” – mondta el Albert Alfonz.

„Készülnek a szüreti bálra” – mondták a kapu előtt üldögélő nénik, ha az elmúlt napokban egy-egy legény elügetett lóháton előttük. A felkészülés során a fiúk közül volt, aki lovagolni is meg kellett tanuljon erre az alkalomra. „Falun alap kéne legyen mindenkinek, hogy valamennyire ért a lovakhoz. De aki nem, az is belejön, a szüreti bálra megtanul lovagolni” – mutatott rá Kosza Csongor.

A verekedés mint hagyomány

A két csőszbíró elmondta, a feladataik közé tartozik az is, hogy amennyiben kitör egy verekedés a bál alatt, ők kezeljék a helyzetet, nyugtassák a feleket. Szerintük már hagyományszámba megy a verekedés. „Örökké szokott lenni verekedés itt falun, mert olyan nincsen, hogy ennyi ember összegyűljön s valaki ne kössön bele a másikba. Ha jó buli van, akkor biztos lesz verekedés is, mert ha nincs verekedés, akkor azt jelenti rossz volt a bál. Így volt ez régen is.”

Az ingek már kivasalva

„Nagyon kívánkoztunk, hogy jöjjünk már ide, hallottuk másoktól, hogy szeretik s milyen jól telik ez a nap, a szüreti bál napja” – osztotta meg velünk Ágoston Barnabás, aki Karda Mónikával vesz részt a bálon. „Engem Barni már évek óta elhívott párnak és így lettünk most párok” – árulta el a lány. A két 16 éves fiatal szerint fárasztó lesz a szombati napjuk, de izgalmas és valószínűleg életre szóló élmény. Elmondták, minden elő van már készítve a nagy napra, a székely ingek is ki vannak már vasalva.

Mise, sakkozás, felvonulás, bál

Pénteken a csőszök és csőszleányok gyónni mennek. Szombaton reggel hétkor gyülekeznek, fél nyolctól pedig szentmisén vesznek részt. „Azelőtt mindenki rendbe kell tegye magát, a szalagokat fel kell tenni, fel kell öltözni szépen. A mise végén csinálunk egy csoportképet, utána egyet énekelünk, aztán eszünk, a fiúk hazamennek, elveszik a lovakat és megsakkozzák, azaz cukros vízzel kikockázzák a lovak farát, hogy legyen szép. Utána kezdjük felállítani a sort” – sorolta Kosza. A menet a déli harangszóra indul el, leányok szekéren, a legények lóháton, székely ruhában, énekelve vonulnak fel Domokosig. A kultúrotthonoknál és olyan helyen, ahol elkötik az utat megállnak, táncolnak, megkínálják őket kürtös kaláccsal és vonulnak tovább. A felvonulásnak öt óra körül lesz vége, nyolc órára gyülekeznek a kultúrházban és kezdődik a bál.

Összefogja a fiatalokat

A csőszbírók szerint az esemény összefogja a fiatalokat. „Összerázódnak a fiatalok ilyenkor. Napokon keresztül együtt vagyunk reggeltől estig, együtt takarítjuk a termet, díszítünk, próbálunk. Összeverődünk ezáltal és törődünk egymással. Ezért kell az ilyeneket csinálni” – hangsúlyozta Albert.