Fotó: Kristó Róbert
A Csík-környéki falvakban is megtartják évről évre az őszi mulatságot a fiatalok, nincs ez másként Csíkkarcfalván és Csíkjenőfalván sem. A jenőfalvi kultúrotthon hetek óta muzsikaszótól hangos esténként: csőszleány- és csőszlegényjelöltek készülnek a nagy napra. A szombati eseményen 26 pár vesz részt, őket látogattuk meg szerda este.
2014. szeptember 04., 18:312014. szeptember 04., 18:31
2014. szeptember 04., 18:462014. szeptember 04., 18:46
Csőszbírónak lenni nagy megtiszteltetés és ugyanakkor nagy felelősség is – állítja Albert Alfonz és Kosza Csongor, az idei szüreti bál két csőszbírója. A két fiatalember negyedszerre vesz részt szüreti bálon, már az első alkalom óta várják, hogy csőszbírók lehessenek és szerintük örök emlék marad.
„Mi kell leszervezzünk mindent, mi tartjuk a próbákat, minden este próbálunk, a fiatalságot megtanítjuk táncolni, a régi hagyományokat megőrizzük, mert a faluban már régóta hagyomány a szüreti bál. Még a szüleink is mesélték, hogy ők is voltak csőszök annak idején. Persze, akkor nem úgy volt, mint mostanság, mert mostanában a fiatalság elég hamar elmegy dolgozni, a szüreti bált a velünk egyidősök kéne tartsák, a 95-ös korosztály” – mondta el Albert Alfonz. „Most négy korosztály van, mert egy korosztályból nem lehetne előszedni annyi fiatalt, hogy meg lehessen tartani a bált. A 98-asok a legkisebbek” - fűzte hozzá Kosza Csongor.
Elmondták, a bálon választják meg a csőszök, hogy következő évben ki lesz a csőszbíró. Az aztán választ magának még egy társat. A tavaly őket választották meg.
Továbbvinni a régit
A leányok, legények esténként a csárdás és a keringő lépéseit gyakorolták. „Gondoltunk, hogy újítunk a táncokon, más stílusokat is beviszünk a táncrendbe, de a szülők és az idősebbek is kérték, hogy a régi szokásokat meg kéne tartani. A fiatalság örülne más táncoknak, jó lenne az újdonság. De mivel kérték, megtartjuk a hagyományt, mert mostanában amúgy is maradnak ki a régi dolgok” – mondta el Albert Alfonz.
„Készülnek a szüreti bálra” – mondták a kapu előtt üldögélő nénik, ha az elmúlt napokban egy-egy legény elügetett lóháton előttük. A felkészülés során a fiúk közül volt, aki lovagolni is meg kellett tanuljon erre az alkalomra. „Falun alap kéne legyen mindenkinek, hogy valamennyire ért a lovakhoz. De aki nem, az is belejön, a szüreti bálra megtanul lovagolni” – mutatott rá Kosza Csongor.
A verekedés mint hagyomány
A két csőszbíró elmondta, a feladataik közé tartozik az is, hogy amennyiben kitör egy verekedés a bál alatt, ők kezeljék a helyzetet, nyugtassák a feleket. Szerintük már hagyományszámba megy a verekedés. „Örökké szokott lenni verekedés itt falun, mert olyan nincsen, hogy ennyi ember összegyűljön s valaki ne kössön bele a másikba. Ha jó buli van, akkor biztos lesz verekedés is, mert ha nincs verekedés, akkor azt jelenti rossz volt a bál. Így volt ez régen is.”
Az ingek már kivasalva
„Nagyon kívánkoztunk, hogy jöjjünk már ide, hallottuk másoktól, hogy szeretik s milyen jól telik ez a nap, a szüreti bál napja” – osztotta meg velünk Ágoston Barnabás, aki Karda Mónikával vesz részt a bálon. „Engem Barni már évek óta elhívott párnak és így lettünk most párok” – árulta el a lány. A két 16 éves fiatal szerint fárasztó lesz a szombati napjuk, de izgalmas és valószínűleg életre szóló élmény. Elmondták, minden elő van már készítve a nagy napra, a székely ingek is ki vannak már vasalva.
Mise, sakkozás, felvonulás, bál
Pénteken a csőszök és csőszleányok gyónni mennek. Szombaton reggel hétkor gyülekeznek, fél nyolctól pedig szentmisén vesznek részt. „Azelőtt mindenki rendbe kell tegye magát, a szalagokat fel kell tenni, fel kell öltözni szépen. A mise végén csinálunk egy csoportképet, utána egyet énekelünk, aztán eszünk, a fiúk hazamennek, elveszik a lovakat és megsakkozzák, azaz cukros vízzel kikockázzák a lovak farát, hogy legyen szép. Utána kezdjük felállítani a sort” – sorolta Kosza. A menet a déli harangszóra indul el, leányok szekéren, a legények lóháton, székely ruhában, énekelve vonulnak fel Domokosig. A kultúrotthonoknál és olyan helyen, ahol elkötik az utat megállnak, táncolnak, megkínálják őket kürtös kaláccsal és vonulnak tovább. A felvonulásnak öt óra körül lesz vége, nyolc órára gyülekeznek a kultúrházban és kezdődik a bál.
Összefogja a fiatalokat
A csőszbírók szerint az esemény összefogja a fiatalokat. „Összerázódnak a fiatalok ilyenkor. Napokon keresztül együtt vagyunk reggeltől estig, együtt takarítjuk a termet, díszítünk, próbálunk. Összeverődünk ezáltal és törődünk egymással. Ezért kell az ilyeneket csinálni” – hangsúlyozta Albert.
Több mint negyven éven keresztül Moldvában töltötte nyári szabadságait, vissza-visszatért Magyarországról csángó barátaihoz, szokásvilágukat kutatta, a lelkükig ért el. A számos díjjal elismert néprajzkutató tíz éve Gyimesközéplokot választotta otthonául.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjaként Gál Sándor nevét szokás emlegetni. Szülőfaluja, a csíkszentgyörgyi közösség az elmúlt években több előrelépést is tett emlékének és munkásságánk megőrzésében.
A ballagás dátuma körül kialakult helyzet ugyanis nem a betegség maga, hanem egy kitüremkedő szimptómája egy komplex folyamatnak – állítja a szerkesztőségünknek eljuttatott véleménycikkében a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium egykori diákja.
Két hete, hogy kénytelenek voltak felfüggeszteni a csíkszeredai ideiglenes távolsági buszállomás működését egy bírósági ítélet nyomán, akkor elszállították az információs irodaként, és váróteremként működő konténereket.
Az öreg, kihalt fákban is megannyi lehetőség rejlik még – erre hívja fel a figyelmet a Projekt Bag Egyesület és a Sapientia EMTE csíkszeredai karának eseménye, amelyet hétfőn tartanak Csíkszeredában.
Megcsúszott és lesodródott az úttestről egy Kománfalva és Csíkszereda útvonalon közlekedő pótkocsis teherautó kedden Gyimesközéplokon, a 12A jelzésű országúton – tájékoztat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Átfogó közúti ellenőrzést végeztek Hargita megyében a rendőrök pénteken, ezúttal a tömegközlekedési járművek voltak az akció célkeresztjében. Kimagasló kihágást nem tapasztaltak.
A csíkszeredai városkasszába tavaly összesen 22,6 millió lej folyt be a helyi adókból és illetékekből. A több mint 54 ezer befizetés java része, hozzávetőleg 37 ezer ügylet készpénzben történt.
Egy turnéfilmmel és egy előadással készül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes január folyamán: először az együttes dubaji világkiállításon készített Sivatagi álom című filmje lesz megtekinthető.
Készülnek Csíkszereda általános városrendezési tervének (PUG) frissítésére, amelyhez január 30-ig várják a lakók javaslatait – ez az első lépés a témában zajló közvita során. A város nemsokára kiírja a közbeszerzést a dokumentáció naprakésszé tételére.
szóljon hozzá!