Egy színész kétszer hal meg, egyszer, amikor elfelejtik, egyszer meg, amikor tényleg meghal – ezzel a gondolattal fejeződik be a Farkas Ibolyával, a Tompa Miklós Társulat művésznőjével készült beszélgetőkönyv. Az utóirata azonban már pozitív. A marosvásárhelyi színésznő ugyanis két év „színpadéhség” után ismét a Nemzeti színpadán szerepel, mégpedig nem is egy előadásban.
2011. november 14., 13:372011. november 14., 13:37
2011. november 14., 13:592011. november 14., 13:59
Több mint ötven éve pályán a művésznő
A könyvvásár keretében mutatták be a Komp-Press legújabb kötetét, Nagy Miklós Kund újságíró beszélgetését Farkas Ibolyával. A művésznőre és a könyvbemutatóra sokan kíváncsiak voltak, így zsúfolásig megtelt a színház klubterme, sokan állva hallgatták végig a kötet bemutatóját.
Eddig más szavaival szólt, most a sajátjával
A színészeket bemutató sorozat szerkesztője, Demény Péter köszönetet mondott a művésznőnek azért, hogy ugyanolyan természetességgel beszélt bukásairól is, mint sikereiről. „Én tulajdonképpen a bukásokon nőttem fel” – olvashatjuk a könyvben.
Demény Péter elmondta, azért szereti ezt a sorozatot, mert mindig megvilágítódik valami. „Olyan emberekről van szó, akik mindig más szavaival beszélnek – Shakespeare, Sütő, Caragiale szavaival –, s ritkán adódik alkalom, hogy a színész saját szavaival magáról beszéljen. Ez a kötet most ilyen” – mondja Demény Péter.
A színészeket bemutató sorozat valamikor Lohinszky Loránddal kezdődött, de Szabó Duci is bekerült a sorozatba. A kiadvány előszavát jegyző Béres András véleménye szerint, ha könyvet írnak valakiről akkor, amikor még láthatjuk a színpadon, az jelent valamit.
Nem szerették, hanem szeretjük
A beszélgetőkönyv írója, Nagy Miklós Kund rögtön az elején helyreigazítja a könyvbemutató fonalát: „nem szerették, hanem szeretjük a művésznőt”. Itt nincs helye a múlt időnek. Az írótól megtudjuk, maga a beszélgetés három napig zajlott, és azért volt nagy élmény, mert nem volt olyan kérdés, amire ne válaszolt volna Farkas Ibolya. Nagy Miklós Kund mindezek ellenére nem egy bulvárt alkotott. „Manapság divatos, hogy a színészekről bulvár stílusban beszéljünk. Ez a könyv azonban nem egy leleplező könyv, hanem igaz történet” – hangsúlyozta az író, aki azzal a céllal beszélgetett a több mint 50 éve pályán lévő színésznővel, hogy felfedezze benne mindazt, ami nem csak az életében, de az egyéniségében is fontos.
Egy színész kétszer hal meg
„Egy színész kétszer hal meg, egyszer, amikor elfelejtik, egyszer meg, amikor tényleg meghal” – ez az utolsó mondata a könyvnek, Farkas Ibolya ezt annak kapcsán jegyezte meg, hogy két évig nem játszott. Elmondása szerint a színház vezetősége úgy gondolta, nincs olyan szerep, amit játszhatott volna, ez pedig nagyon fájt a művésznőnek. Utána jött azonban a Fedák Sári könyve, Farkas Ibolya pedig úgy érezte, megtalálta, miről kell beszéljen, és az akkori ideiglenes vezérigazgató ezt lehetővé is tette. Nagy Miklós Kund pedig egy utószóban ír a Börtönnapló című előadásról, hogy ne maradjon a szomorú végszó. Azóta nem csak az ünnepelt primadonna szerepében láthatjuk, hanem Zsani néniként is a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabban.
A könyvből sok minden kiderül, az is, hogy miért lett színész Farkas Ibolya, melyek voltak a legkedvesebb szerepei, legépítőbb bukásai, de azt is megtudhatjuk, hogy kerül a doktori cím egy színész neve elé. Hogy mit hiányol a könyvből a szereplő? Elmondása szerint talán keveset beszélt a családjáról. Nem Lohinszky Lorándról, mert férjéről és gyakori színészpartneréről sokat szólt, de a lányáról és az unokájáról többet beszélne ma már. És hogy mivel fejezné be ma a kötetet? „Azzal, hogy nagyon szeretnék még játszani” – vallotta meg a könyvbemutatóra érkezett népes közönségnek Farkas Ibolya.
Szombaton késő este a segesvári tűzoltók segítségét hívták, vasárnap reggel pedig a szászrégeniekét, mindkét esetben egy lakóépületben ütött ki tűz Maros megyében.
Marosvásárhely több ikonikus középületét építette, de családi házak is keze nyomát őrzik. A magyar Országház építésén is ott volt, Svájcban, Londonban is dolgozott. Csiszár Lajosról nyílt kiállítás, amely az építőmestert és az embert mutatja be.
Petícióban tiltakoznak a segesvári történelmi egyházak a középkori várban tervezett háromnapos halloween esemény ellen. Úgy értékelik, a halloween összeegyeztethetetlen a keresztény hittel, másrészt az esemény nagyon zajos. Mit mond a polgármester?
Megtartották szombaton Marosvásárhelyen a TERMOSZ – Természettudományok Oktatásmódszertani Szemléjét, ahol a magyar pedagógusok a jó tanítási gyakorlatok megosztása mellett a digitális oktatás szerepéről is értékes ismeretekkel gazdagodtak.
Székelyföld autonómiájának napján, október 25-én, a hónap utolsó vasárnapján Marosvásárhelyen is őrtüzet gyújtanak, és egy kis kiállítás is lesz a helyszínen.
Halloween estet szerveznek október 24-én, szombaton a marosvásárhelyi állatkertben. A belépés ingyenes.
Hetven évvel ezelőtt ezer jelentkező közül választották ki a legjobbakat és velük alakult meg az Állami Székely Népi Együttes. Utódjánál, a Maros Művészegyüttesnél tizenkét pár táncos viszi tovább az örökséget. Születésnapjukra mindenki hivatalos.
Hasznos házi jegyzetek. Egy erdélyi grófnő receptjei, házi praktikái és gyógyírjai 1842-ből címmel jelent meg gr. Rhédey Mária háztartási eljárásait tartalmazó jegyzet. A könyvet október 23-án 18 órától mutatják be Marosvásárhelyen.
Félmillió lejes támogatást szavazott meg a marosvásárhelyi repülőtérnek a Maros Megyei Tanács. A testület a reptér vezetőtanácsának elvárásait is elfogadta, köztük az utasforgalom növelésére és a légitársaságok számának bővítésére vonatkozó vállalásokat.
Szenvedélybetegséggel küzdők és hozzátartozóik számára szerveznek tizenkét napos, bentlakásos terápiás programot november 16. és 27. között a magyarózdi Terápiás Otthonban. Jelentkezni november 9-ig lehet.
szóljon hozzá!