A Csíki Székely Múzeum tárlatait látogató iskolás csoportok már megszokhatták, hogy a látnivalók mellett – azok befogadását elősegítve – érdekes és szórakoztató múzeumpedagógiai foglalkozásokon vehetnek részt. Nincs ez másként a Mikó-vár története című, a Csíki Székely Múzeum legújabb állandó kiállításán sem.
2012. június 05., 16:342012. június 05., 16:34
2012. június 05., 18:262012. június 05., 18:26
A Csíki Székely Múzeum Hargita Megye Tanácsával közösen korábban meghirdetett vártörténeti vetélkedőjére benevező egyik iskolából, a taplocai Xantus János Általános Iskolából érkezett csoporthoz csatlakoztunk, hogy részt vegyünk a Kádár Kincső múzeumpedagógus által tartott játékos és interaktív tárlatvezetésen.
Az első három – bevezető, a kutas és a konyha – teremben, a tárlat és a kisfilmek megtekintése után a résztvevők különböző feladatokat kellett megoldjanak. A gyerekek megtudhatták többek között, hogy mely tárgyak kerültek elő a kútból és a latrinából, hogy mi is az az ispékelés, a tyúkfi, az aszuszilva, hogy honnan erednek a „sutba dob”, „latolgat”, „felnyársal” kifejezéseink, és hogy milyen mértékegységeket használtak a 17–18. században. A bástyateremben kiállított, különböző korok harci eszközeit és ruházatát megfigyelve, a feladatlapokon található rajzokon be kellett azonosítsák azokat: mit viselt a lovag, a huszár, a gyalogos katona.
„Igazából már körülbelül egy éve tervezgetem, hogy mi történjen ezekben a termekben. Amikor még teljesen üresek voltak, de már készültek a látványtervek, hívtunk három tesztcsoportot többféle korosztályból: 1–4., 5–8. és 9–12. osztályosokat, hogy lássák a tereket. Elmondtuk, hogy nagyjából hogyan fogjuk berendezni a termeket, majd fogalmazásokat írattunk velük, vagyis visszajelzést vártunk, hogy ők hogyan képzelik el. Eleve úgy terveztem el ezeket a foglalkozásokat, hogy figyelembe veszem a gyerekek igényeit, hogy hová, melyik sarokba, milyen interaktív dolgot találjunk ki a későbbiekben, vagy hogyan tudunk majd praktikusan mozogni a termekben” – osztotta meg velünk Kádár Kincső.
Az utolsó teremben a gyerekeknek lehetőségük van korabeli ruhákba öltözködni, valamint egy háromdimenziós vármakettet is összerakni. „Termenként kiemelek néhány olyan tárgyat, amelyet előzetes tudásuk, tapasztalatuk alapján ismerhetnek, és innen indítom a beszélgetést. A fikciós dokumentumfilmek segítenek abban, hogy szemléletesebb legyen mind a kiállítás, mind a foglalkozás. Ha én csak egy szakácskönyvből idézgetnék, az nem lenne annyira érdekes, mint az, hogy megbeszéljük a filmben levő ételek receptjeit, készítési módját, majd gondolatban fellapozunk egy 18. századi szakácskönyvet, és a munkalap segítségével megpróbáljuk megfejteni az ételek nevét. Korabeli önéletírások részleteivel mutatom be, hogy mit és milyen mértékben fogyasztottak.
A gyerekek megtudhatják, hogyan éltek egykor a várban, amikor katonai laktanya szerepet töltött be, a konyhán mit főzhettek, milyen mértékegységeket használtak, illetve hogy milyen fegyverzetben vonultak harcba. Itt többféle korszak fegyverei vannak kiállítva, nem csak feltétlenül a Mikó-vár négyszáz évét érintik, a lemezvértezet is bekerült, merthogy itt van a gyűjteményünkben és érdemes kiállítani. A tárlat ezen része a 15–19. századi eredeti fegyvereken keresztül ismerteti korok és vidékek harci eszközeinek fejlődését” – mesélte a múzeumpedagógus, aki az első osztályosoktól a tizenkettedikesekig, mindenkinek ajánlja a foglalkozást. A csoportok a múzeum titkárságán személyesen vagy a 0266–372024-es telefonszámon és az info@csikimuzeum.ro e-mail címen jelentkezhetnek be.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!