
A Forrás Sportegyesület szervezésében egyhetes hagyományőrző lovas tábor zajlik július 15–21. között gyerekeknek Kotormányban.
2012. július 18., 16:412012. július 18., 16:41
2012. július 18., 18:272012. július 18., 18:27
A táborban részt vevő gyerekek nemcsak lovagolni tanulnak, hanem a lovakkal való munkát, foglalkozást is. „Reggel hatkor kelünk, megetetjük a lovakat, utána leápoljuk őket. Amelyik lovat nem lovagoljuk, kirakjuk karámba, a többieket nyergeljük, és már hét órakor a gyerekek lovon ülnek. Ilyenkor nyáron a legkellemesebb hűvösben lovagolni. Kilenc órától reggeli, aztán kézműves foglalkozás következik, délben szekérrel mennek el a szomszéd községbe ebédelni, délután foglalkozás, este a hűvösben ismét lovaglás” – sorolta a napi programot Ferencz Katalin, az egyesület szakedzője, valamint a tábor egyik vezetője. Hozzátette, a lovaglás nem arról szól, hogy valaki nyeregbe száll, és a lovat eszközként használja, mert azt társként kell kezelni. „Itt a gyerekeknek lehetőségük van elsajátítani a lótartással, a lóval való bánással kapcsolatos tudnivalókat, hogy miként viselkedik az, hogyan kell vezetni, megközelíteni, megértik, hogy milyen a gondolkodása a lónak, mitől kell tartani, mitől nem, mert rengeteg tévhit is van.”
A tábor első napján a gyerekek megismerkedtek a honfoglalás korabeli viselettel, illetve a jurtával, amelybe be is költöztek, kötelet vertek, megtudhatták, hogyan készültek annak idején a jurta kötelei és a kötőfék. Ott jártunkkor éppen rézdomborítással foglalatoskodtak. „A rézékszer az ezüst ékszereknek egy leegyszerűsített készítési módja. Az elkövetkező napokban lesz ostorfonás, nyilazás, lándzsadobálás, csatakereszt, sok olyan dolog, ami köthető a honfoglalás kori élethez. Arra is van lehetőség, hogy kipróbálhassák együtt a lovaglást és a nyilazást” – osztotta meg velünk a tábor másik vezetője, Tölgyesi Béla. A tábor a Hargita megyei önkormányzat támogatásával jöhetett létre.
A felső légúti megbetegedések számának csökkenését követően, csütörtöktől ismét lehet látogatni a pácienseket a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház legtöbb osztályán.
Újraindul az Ezüst Akadémia Csíkszeredában, amely a hatvan év feletti korosztály számára kínál értékes, érdekes és közérthető előadásokat. Az első prezentációt március 31-én, kedden tartják.
A Csíki Játékszín először tűzi műsorára Reginald Rose 12 dühös ember című drámáját, Vladimir Anton rendezésében. A produkció olyan témákat állít középpontba, amelyek napjaink társadalmi megosztottságában különösen aktuálisak.
Sokoldalú rendeltetést képzeltek el a Csíkszereda központjában lévő Művészetek Házának, azaz a Szakszervezetek Művelődési Házának, ezért nemzetközi ötletpályázatot kezdeményeznének a Romániai Építészek Rendje és a Magyar Építészkamara iránymutatásával.
Egy Csíkszentsimon községben, a 123A jelzésű megyei úton felborult jármű miatt értesítették a rendőrséget vasárnap; mindkét férfi részeg volt, akiket az autó mellett találtak – közölte a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
A csíkszeredai Vár téren gyűlt össze az ünneplő közösség, hogy méltóképpen megemlékezzen az 1848–49-es magyar forradalomra és szabadságharcra. Az ünnepségen beszédet mondott Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár is.
Nemzetmegtartó szolgálatukért tüntettek ki több erdélyi személyiséget. A Sulyok Tamás köztársasági elnök által adományozott magyar állami kitüntetések ünnepélyes átadását Csíkszeredában tartották vasárnap.
Az 1848–49-es szabadságharc székely honvéd tábornokának, Gál Sándornak, valamint Kossuth Lajosnak, a magyar szabadságharc szellemi vezérének az emléke előtt tisztelegtek a csíkszeredaiak a szombati koszorúzási ünnepségen.
Mínusz 9 Celsius-fok alatt indult a szombati nap Csíkszeredában, délután pedig már plusz 14 fokra melegedett fel az idő.
szóljon hozzá!