Mesepárnák, faliképek, táskák, különböző kiegészítők és természetesen a jellegzetes „hendimédi” babák: különleges, mesebeli világot idéz meg nemezmunkáival a csíkszeredai Lázár Mónika. A nemezcsodák készítőjével otthonában beszélgettünk.
2011. november 09., 17:532011. november 09., 17:53
2011. november 09., 18:072011. november 09., 18:07
Lázár Mónika egy négy és fél éves kislány és egy négy hónapos fiúcska édesanyja. Magyar–francia szakon végzett Kolozsváron, néhány év tanítás után a csíkszeredai Sapientia EMTE könyvtárosa lett. A nemezeléssel 2008-ban kezdett foglalkozni, amikor is beiratkozott a művészeti népiskolába, a Szász Judit által tartott nemeztanfolyamra. Ezt követően, ahol csak lehetett, részt vett nemeztanfolyamokon, továbbképzőkön. „Bütykölős típus vagyok, sok mindent kipróbáltam, többféle kézművestechnikát, a nemezen kívül egyébbel is foglalkoztam, de valahogy a nemez az, amiben igazán önmagamra találtam. Ez az, amiben igazán ki tudom fejezni magam” – vallja.
Elmondása szerint szeret kipróbálni új dolgokat a nemezelés területén, olyasmiket készíteni, amelyeket addig még nem. „Szerintem soha nincs maximum ebben, annyira képlékeny ez az anyag, annyi lehetőséget nyújt. Mindenki elindul egy úton, abban tökéletesíti technikai tudását, és így egymástól nagyon sokat lehet tanulni. Én inkább ilyen gyerekközeli dolgokat készítek, babákat, játékokat, gyerekhangulatú képeket.”
Mónika többnyire saját használatra, ajándékba vagy megrendelésre készít nemeztárgyakat, de néha vásárokon is lehet találkozni a munkáival. „Főleg babákat, játékokat kérnek tőlem. Általában a megrendelőknek van valamiféle elképzelésük és én annak megfelelően elkészítek valamit, ami így inkább „közös alkotásnak” mondható. Néha nagyon kreatív feladatok elé állítanak a megrendelők, és ezeknek külön örülök. 2009-ben két nagyobb vásáron is voltam, és nagyon hajtottam, hogy minél több tárgyat készítsek el. De az úgy nem jó, zsinórban készíteni a dolgokat: akkor éppen az alkotás „lelke” vesz el. Sokat segít, ha tudom, hogy kinek készül a tárgy, és az is, hogyha nem sorozatban kell „gyártani”. Igaz, ha nagyon akarnék se tudnék két egyformát készíteni. A babák egyéniségét mindig a mosolyuk és a ruhájukon levő minta adja meg, és persze a színük is mindig más. A gyapjút is én festem, mert egyrészt olcsóbb is, másrészt pedig olyant festek, amilyen nekem kell.”
Beszélgetésünk során legújabb munkája is előkerült, egy gyönyörű kalotaszegi írásos mintás, tönkölyhéjjal töltött nemezpárna. Elmondta, egy nemezkép 2–3 nap alatt készül el, ha folyamatosan tud dolgozni rajta, aztán ezt követően még jönnek az utómunkák, a hímzés vagy a szárítás. A babák elkészítése pedig még időigényesebb. Lázár Mónika mostanáig közel 200 munkát tud maga mögött, ezek többsége a blogján is megtekinthető.
És hogy honnan meríti az ötleteket? „Magamból. Valahogy ezek a lények mind bennem laknak, de persze azért szeretek nézegetni játékokat, szép képeskönyveket, gyerekkönyveket. Egyik sorozat például rajzfilmfigurák hatására született. Persze, segítség az is, hogy a lányomnak most már olvasok hosszabb meséket, és vannak neki is kedvenc mesefigurái. De a nemezeimben inkább én vagyok benne, az én világom kerül át a munkákba.”
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
szóljon hozzá!