Fotó: Boda L. Gergely
A számítógépek viszonylag gyorsan elavulnak, manapság könnyen megszabadulunk tőlük, ha egy új, „okosabb”, gyorsabb példány birtokába juthatunk. Az elsőtől azonban nehéz volt megválni, és vannak, akik mai napig őrzik az első példányukat. Ilyen „első számítógépekből” láthatunk kiállítást a marosvásárhelyi Sapientián.
2010. március 07., 17:062010. március 07., 17:06
2010. március 07., 17:302010. március 07., 17:30
Fotó: Boda L. Gergely
„Egy cédén is több adat fér el ennél. Ennek hol az egere? Az a piros gomb lenne?” – hasonló kérdésekkel bombázták egymást a diákok, amikor szemügyre vették a régi számítógépekből álló kiállítást a Sapientia koronkai épületének aulájában.
Az én első számítógépem/A mi első számítógépünk című kiállítás a harmadszorra megszervezett Új média konferencia része volt. A szervezők olyan számítógépeket és tartozékokat gyűjtöttek össze, amelyek az 1990-es években „első számítógépként” kerültek a család otthonába, vagy a cég székhelyére. Bár egyelőre csak néhányat sikerült begyűjteni, a kiállított számítógépek, nyomtatók és egyéb tartozékok nagy sikert arattak az egyetem diákjai körében.
Az „ősgépeket” nézegethették, próbálgathatták, sőt leírást is találtak mellettük. Volt amelyiket több mint tíz, vagy akár 17 évig is használtak. A legrégebbi és mára már igen furának ható példány a Rosytelex nevű számítógép. A csak Rozinak becézett gép a 80-as évekből származhat, magyar fejlesztésű „számítógép”, amelyen egy szövegszerkesztő futott és egy nyomtatóval volt ellátva.
Az egyik számítógép mellett még egy adásvételi szerződést is találunk, amelyből kiderül, hogy tulajdonosai 190 000 lejért vették birtokukba a komputert 1990. március 18-án. Összehasonlításul jó tudni, hogy akkoriban egy Dacia személygépkocsi jóval kevesebb összegbe, körülbelül 70 000 lejbe került.
Húsvét szombatján a falu magyar legényei friss fenyőágakkal díszítik fel a lányos házak kapuit, hogy a hajadon tudja, hány locsolóra számíthat. A városról falura költözöttek is megélik ezt a hagyományt, és ilyenkor érzik: a közösség befogadta őket.
Negyvenhárom utcában terveznek kisebb-nagyobb felújításokat és munkálatokat végezni idén Marosvásárhelyen. Van, ahol már megjelentek a munkagépek és van, ahol csak később fognak, vagy egyáltalán nem.
A hegyimentők kötelező módon medveriasztó spray-t kell vigyenek az éjszakai bevetéseikre és nappal sípot, petárdát, hogy elriasszák a nagyvadakat – döntötték el a hegyimentők országos konferenciáján, Szovátán.
Kézilabda, kosárlabda, röplabda, küzdősportok, asztalitenisz és tenisz meccsek játszására is alkalmas lesz az a multifunkcionális sportpálya, amely a korszerű jégpálya mellett épül Marosvásárhelyen.
A textilhulladék kezelése továbbra is gyerekcipőben jár itthon. Az önkormányzatok felelőssége azok begyűjtése, de sok helyen hiányzik még az infrastruktúra. Marosvásárhelyen a tavaszi lomtalanítással kötik össze a textilhulladék begyűjtését.
Bizonyítottan sertéspestis miatt pusztultak el az állatok egy Dózsa György községi magángazdaságban, Maros megyében. A hatóságok korlátozásokat rendeltek el.
Helyi kézművesek és termelők várják a városlakókat és minden érdeklődőt Marosvásárhely főterére a kedden nyílt húsvéti vásárban. Délutánonként gyermekfoglalkozásokat is tartanak, kedden például tojás alakú mézes pogácsákat díszítettek a kisebbek.
Véradókra van szükség Maros megyében is, ezért arra bátorítanak mindenkit, aki egészséges, adjon vért.
A középkori lakott váráról ismert és közkedvelt Maros megyei településen jövőtől készülnek bevezetni a helyi turisztikai adót, amit a városban éjszakázó turisták kell majd kifizessenek.
Hétvégére megoldódott a gázszolgáltatás biztosítása a marosvásárhelyi garzontömbházban, ahol 62 lakrész maradt fűtési, főzési lehetőség nélkül. A sikkasztásos ügy azonban hömpölyög: megtudtuk, hogy a városházának mennyivel tartoznak a társulások.
szóljon hozzá!